2012. március 30., péntek

Veteményezési praktikák

Néhány ötlet, hogy szebb és jobb termésünk, vagy egyáltalán termésünk legyen:-)

1.Magvetéshez, virágültetéshez érdemes a vakondtúrás földjét összegyűjteni. Az olyan mélyről érkezik, hogy kórokozók már alig-alig vannak benne. (Hogy kinek milyen tapasztalata van a vakondokkal, az azért érdekelne?) Nekünk idén is van, így földet is gyűjtök, de ha nem lenne -mivel a gyepben van-nem lennék szomorú!

2.Ha babot, vagy borsót ültettünk, akkor az első vetés leérése után nem feltétlenül kell kiszedni a gyökereket. Összegyűjti a nitrogént, amelyet a másodvetés tud hasznosítani.


3.A fejes saláta nagyon érzékeny növény. Ha nem tudjuk mennyire mérgezett a földünk - esetleg mert most költöztünk falura- ültessünk salátát. Azonnal el fog hervadni, látszólag minden ok nélkül. Az esetleges talajfertőtlenítés is előidézheti ezt az állapotot.

Fejes saláta a szomszédom melegházából

4.Ha uborkát vetünk, azt fólia, vagy üvegházba, illetve melegágyba-vagy hajtatóágyásba tegyük. A "magrólvetés" nehéz feladat. DE nem lehetetlen!



Hajtató ágyást készíthetünk nagyon egyszerűen: kiásunk egy akkora területet, kb 40 cm mélyen, amekkora üvegkeretünk, rámánk rendelkezésünkre áll. A keret lehet ablakkeret, vagy léteznek speciális rámák is. Nekünk még van, megpróbálom felkutatni, és lefotózni segítségül...
A kiásott ágyásba trágyát teszünk, jól letapossuk, megnedvesítjük. Ha ez nincs, mi szalmából készítettünk melegágyat, ez adta alulról a meleget a magoknak. Ezekre kerül a komposztos föld keverék. Ebbe vetjük a magokat, utasításnak megfelelően. Letakarjuk a rámával, és locsoljuk. Melegebb napokon kinyitjuk, levesszük a rámát, de ügyeljünk, nehogy megégjen, vagy megfázzon.


5.Ha tök-féléket vetünk, például cukkínit, csillagtököt, az oldalágait csipegessük le. A tök-félék nagyon sikeresen vethetők, igénytelenek, csak locsolni kell őket. Például a cukkínit, csillagtököt egyre többen keresik a piacon. És látjuk,hogy a cukkínit milyen csillagászati áron adják at áruházak. Persze nem nyáron, de érdemes vetni. Ha megtámadják betegségek a levelét, pl. a lisztharmat, akkor lehet permettel védeni, csak kérdés, érdemes-e. Mi nem szoktuk. Kihúzzuk, és esetleg újat vetünk.


2012. március 25., vasárnap

A kékfestő világa

A tavasz egyik meghatározó színe a kék. Az ég kékje végre a maga pompájában engedi magát láttatni. Eltűnnek a viharfelhők, a szürke-fehér báránykák is szertefoszlanak, hogy azt lássuk, amit látni szeretnénk: felfelé tekintve a teljességet. Horizonttól, horizontig tartó kékség az, ami a tavaszt olyannyira várttá teszi. És aztán a napsárga, és a fűzöld... a virágok tarkasága, a piros, rózsaszín.Az alapszínek megannyi variánsa ömlik elénk, csak bírja a szemünk befogadni.
Én most a kéket emelem ki ebből a tarkaságból, mert a kék több nekünk. Csodaszép kékfestő anyagaink alapját képezi. Olvasmány élményeimben találkoztam olyan családokkal, akik generációról generációra örökítik különleges tudásukat, mint például a Kovács család 1836-tól, Kiskunfélegyházán, majd Tiszakécskén, ahol mai napig működtetik az ország talán  - leírások szerint- legkorszerűbb műhelyét.

A kékfestő anyag, egy korai mester közvetítésével körülbelül 550 évvel ezelőtt érkezett Sopronba, ahol elkezdtek szaporodni a műhelyek, később a védegyletek, akik a magyar áru védelmét tűzték ki célul. Az első világháború idején  mintegy négyszáz kékfestőmester működött. A második világháború már jócskán megtizedelte őket, alapanyag alig, festékgyártás egyáltalán nem volt. Az ezutáni évtizedek sem segítették a mesterség fennmaradását. A 90-es években aztán új erőre kapott a kékfestés, és a mesterei.

Mi is a kékfestés?
Pontos vegyi receptek alapján előállított, több munkafázison átmenő anyag: először írtelenítik a molinót (vagyis három órán át nátronlug-oldatban főzik, miközben gyakran átforgatják. Ezután kiszedik az üstből, a "toknira" teszik. A tokni, az üst fölött falba ütött rúd, ezen hagyják kicsepegni a fölösleges vizet. Hideg vízben kiöblítik, és ismét csurgatják, majd szárítóra tekerik. A megszáradt anyagot réz-sókból kevert nyomómasszával mintázzák, a mintafa, vagyis a "duc" segítségével. Ekkor vagy hagyományos indigófestéssel, vagy a világosabb árnyalatot adó indanthrénnel festik meg az anyagot. Az indigós hidegfestés földbe süllyesztett festőmedencékben történik. Előtte a kelmét kikeményítik, majd kipréselik belőle a felesleges keményítőt. Újabb szárítás, majd mángolón simítják az anyagot, hogy szebben lehessen tarkázni, vagyis mintázni. 20-25-ször merítik a festőmedencébe, majd "cugot" vagyis levegőt kap (oxidálódik), és ezzel válik tartóssá a színe. Enyhén savas vízben mossák ki a végső fázisban a nyomómasszát, ekkor tűnik elő a minta, az eredeti fehér alapanyag színével. Legvégül keményítik, szárítják.
A leírás összefoglaló jellegű, nem teljeskörű. Ezt az anyagot, egykori 1998-as júniusi Praktika magazinban találtam, és jelöltem be magamnak. Röviden, érthetően, a kifejezések magyarázatával tálalja a kékfestés módszerét. Itt esetleg utána tudsz olvasni.(Persze az internet mellett a papír alapú ismeretszerzés elévül, és elavul egyszerre, de én azért buzdítok mindenkit, hogy keresgéljen régi újságokban, mert annak hangulata van!)

A mi kékünk nem olcsó mulatság ám! Az ára változó képet mutat, vásárlás előtt érdemes tájékozódni a meglévő kékfestő műhelyek honlapjain.
Rendelni lehet a neten is, több műhely is foglalkozik vele. Méteráru szaküzletben én egyben sem találtam.


Bejegyzésemben a Tolnai Kékfestő Műhely  engedélyével eredeti, szép kékfestő mintázatokat, anyagokat, és felhasználási ötleteket mutatok be. További mintákat, dúcokat, és leírást a Műhely oldalán találhattok.

Fogadjátok szeretettel!



lakás kiegészítők


párnák


ruhácskák, kötények


konyhai elemek

konyhai elemek

csodaszép terítő

szintén konyhába valók

csecse-becsék

mintázat









mintázat anyaggal kiállítva

Akik készítik!

A kékfestő anyag" híján" csak utánzatból készült el párna"kollekciónk". Prototípusnak kiváló, és egyszer még igazi elnyűhetetlen, örök kékfestőből is elkészítjük:-)!

 Fontos! Míg az igazi kékfestő örök darab, nem ereszti színét, és nem megy össze, addig az egyéb anyagokkal mindig vigyázni kell! Ereszthetnek, összemehetnek, és igen kellemetlen, ha kész termékünk mérethibás lsz, vagyis akkor jövünk rá, hogy nem megy rá a szivacsra! 


több párna.-)


illatpárna
saját képek

További képek a Kreatív vidék alatt...

kék alternatívák

Kitekintve itthonról, a kék szín máshol is inspiráló, és igen mutatós. Más hangulat, más stílus, de kereshetünk benne nekünk tetszőt, és megvalósíthatót.

Neked mi jut az eszedbe a kék színről? Ma milyen színbe öltöztél?

Még több képet mutatok neked itt!

Ha tetszett  bejegyzés, légy rendszeres olvasóm!

Ha szeretnél többet tudni a vidéki életről, vagy benned is rejtőzik egy vidéki lélek, akkor csatlakozz facebook közösségünkhöz. Ezt itt teheted meg.





2012. március 24., szombat

Kerteljünk!

Ha van megművelhető -beépíthető- földterületünk, ne habozzunk azt kihasználni! Elő a kapával, gereblyével, ásóval, kannával, vödörrel, és lássunk neki!

Falun, március 15-e a kert megmunkálásának is ünnepe. Ilyenkor biztos lehetsz benne, hogy jó idő esetén rotálástól hangosak a kertek, és aki teheti, rendezgeti portáját.

"Vidéki kertek építése"; faluban ritkán hallani ezt a kifejezést.  Nem építjük, hanem megműveljük a földet, esetleg fólát, melegágyat építünk:-)) Kiskertekben lehet építeni, kis ágyásokat létre hozni, amelyek között könnyedén lehet közlekedni. Ám ezek a kis méretű ágyások nem látják el a falusi embert őszre télre, jövő nyárig, így ez hobbi kertészeknek, illetve pici telekkel rendelkezőknek izgalmas. De mindenképpen hasznos tevékenység!

kevésbé romantikus ugyan, de megterem benne minden.) szántás után
saját kép
A nagyobb kertekbe haszonnövények, virágok, gyümölcsfák, bokrok kerülnek. Szezonja van a metszésnek, a fák felélesztésének, esetenként bizony a permetezésnek. Ettől a városban élő barátaim megrémülnek, mert ők csak a biotermékeket szeretnének fogyasztani. De szörnyű a valóság! A legtöbb falusi ember, termelő bizony permetezi a termést, a korai - magyar fóliás - áru lát néhány adag pirosítót, ezt -azt. Szóval a vidéki még nem feltétlenül bio, viszont ettől nem rosszabb más országok áruinál. Én is szívesen enném fáimról a biogyümölcsöt, de akkor még egy szemet sem tudtam volna enni. Pedig mi is igyekszünk minimalizálni a permetezést. "Lemosni "muszáj, gombák, rovarok ellen védeni kell. Ráadásul én hiába csökkentettem a permetezést, ha a szomszéd kertben havonta gyomirtózzák a vetetlen kertet, a másik oldalról pedig benzines permezetővel adagolják két naponta a növesztőszereket. Ebből akaratlanul jut a mi földünkre is. Azt hiszem, itt is a mérték a lényeg. Elfogadtuk, hogy nem mindig szép a termésünk-kevesebb permettel- de finom, és zamatos.
A falura érkezők, illetve városban élők keressenek kistermelőket, akik kis mennyiségben termelnek, kispiacra. Vagyis a városi kispiacon árulnak, ott sem rekesz számra, mert akkor sok áru van, sokat termel, és azt el is akarja adni.


Ha körülbelül 500nmes kertünk van, az már elég nagynak számíthat, néhány "alapzöldség" veteményezésére. Így például a zöldség (vagy gyökér, fehérrépa) sárgarépa, borsó, bab, krumpli, illetve szerintem még a kukorica is jó választás. Ha feltöretlen a földünk, akkor előbb fel kell törni azt.  Érdemes először nagyob traktorral szántani, az igazán mélyen szánt, jól megforgatja a földet.


feltörés utáni első vetés, borsóm elől, hátul kukoricapalánták sorolnak



idei szántás




talajmarózás


(Jó, ha talajmaróztatjuk is, mert akkor nem kell rotálni, és a nagy rögök széthullanak. Egy kis gereblyézés, és jöhet a vetemény. ) Sajnos nekünk is kellett gyomirtózni, amikor birtokba vettük a kertünket, mert a tarack, és a hájfű felvetette, amit kapával képtelenség kiirtani. Ez nekünk egy évünkbe került. Tehát akkor nem is tudtunk vetni semmit, mert csak a tisztítás volt a feladat. Ha ez meg van, jöhet a finomítás. Mi berotáljuk, rotációs kapával, aztán gereblyével elegyengetjük. Utána sorolóval sorokat húzunk. (Erről később még írok.)
Végül, a már előre kigondolt ültetni valókat kitaláljuk hol legyenek, mi lehet egymás mellett(folyt!) és elkezdődhet a veteményezés, ültetés.
Paradicsom, paprika, karalábé, uborka kezdőknek nem ajánlott, mert ezeket palántáról ültetjük, és a gondozásuk is több figyelmet, tudást igényel. Ezeket elég korán elkezdik óvni a kártevőktől, a már említett permetezéssel. Ráadásul ahhoz, hogy korán legyen termés, fólia sátorba érdemes tenni, ami megint csak nem kezdőknek ajánlott.
Mi palántát szoktunk venni, amit kiültetünk, kikarózunk, és locsolgatjuk, kapáljuk, minden eső után, mert ha nem tennénk, elszorítaná a föld és nem tudna megnőni. Ezért kell eső után meglazítani a földet, és csodálatosan növekedésnek indul.
A kukoricát "magról is vethetjük", vagyis veszünk édes, csemege fajtát, és azt két szemenként elvetjünk egy kapányi gödröcskébe; azt a földet vissza dobjuk rá, ami a kapánkon van. Körülbelül kis lépés távolságra. Tehát nem kell több csapással gödröt vájni, csak egy vágás és kész. Így időben ki fog kelni. Ha túl mélyre tesszük - mély gödörbe- várhatjuk, hogy ki keljen. Lehet poharas palántát is venni, akkor azt a néhány centis kukorica palántát ültetjük el, "szabadföldbe". Vagyis a szabad ég alá:)
A zöldség-félék is viszonylag egyszerűen ültethetők: sort húzunk  -sorolóval - vagy más hegyes eszközzel. Inkább kézzel egy vájatot készítünk, ameddig a magot vetni kívánjuk. A vájat ne legyen mély, néhány cm -es elég. Ebbe szórjuk a markunkból a magokat, amik olyan aprók, mint a mákszem, így könnyen kihullik belőle. Vigyázzunk rájuk-)
A magokat nem kell sűrűn szórni, mintha sóznánk az ételt, talán így tudom érzékeltetni. Ha beszórtuk, akkor kézzel igazgassuk rájuk a földet, én két oldalról szoktam, és egy kicsit megpúpozom, hogy két nap múlva is lássam, hol a sorom. A sorok végére botokat szúrunk, és esetenként ráhúzzuk a magok zacskóját.

Falusi kertek, udvarok, utcák gyakran vadon növő kis virága, az ibolya





Épített hobbi kertben a fűszernövények, amolyan mindenből egy kicsit, néhány evésre való mennyiséget képesek teremni. Ez a romantikusabb eset.) A mi 2000nmes kertünk kezelése, fenntartása, gondozása nem éppen a romantikáról ismerszik meg. Kemény munka, amit évek, évtizedek ismeretei, és a mi kitartásunk a föld mellett - városi munkahelyek ellenére-alapoz meg.
 Egyébként nekem is vágyam  egy amolyan River Cottage jellegű, vagy Jamie Oliver- féle kertecske, ami olyan, mint egy füvészkert, azokkal a kellemes ágyásokkal. Epret, fűszernövényeket, pl. metélőhagymát ( ez még szép is!) ültetnék bele szívesen.)
A következő bejegyzésemben tovább részletezem a kerti munka feladatait, (úgy mint veteményezés, ültetés) aktualitásait, azokat, melyeket én is csinálok, s ahogyan csinálom. Ígérem, leszek még romantikus is!!
Valamint néhány kifejezés falusi értelmező szótárát is kinyitogatom:-). Pl. soroló, horoló, hogyan is, és mire használjuk? 



Kivirult metélőhagymám
A kert -legyen az bármilyen - minden esetben jót tesz a testnek -léleknek. Amellett, hogy fizikálisan elkezdünk olyan izomzatot érezni önmagunkon, melynek eddig lehet, hogy a tudatában sem voltunk, megeddzi a lelket is. Gondoskodni, szeretni kell a kertünket. Ez a szeretet visszaköszön nekünk a termésben, a belőle készített étel ízében. Gyógyír ez a léleknek egy nehéz nap után, főleg ha irodában, szellemi munkát végzünk.

Te milyen kertet szeretnél? Milyen kertet ápolsz? Mi segít kikapcsolódni munka után,  és hogyan ápolod a lelked? Gyerek, kert, háztartás, önismeret?

Ha szeretnél többet tudni a vidéki életről, vagy benned is rejtőzik egy vidéki lélek, akkor csatlakozz facebook közösségünkhöz.
Ezt itt teheted meg.

2012. március 23., péntek

Krumpli-Hagyma-Szalonna

Te mit tennél egy falusi vendégasztalra?

Egy ötlet:
Ha jót akarunk enni, általában -persze nem mindenki- nehéz, laktató, amolyan régi vágású ételek után nyúlunk. Télen gyakran héjában sült krumpli, szalonna, és persze hagyma a vacsoránk. Nyáron már kevésbé választjuk ezt a menüt, mert már nem kívánja a szervezetünk a nehéz, zsíros falatokat. Idén már nem biztos hogy sor kerül rá, de egy hűvösebb este még érdemes bedobni néhány szem krumplit a sütőbe, felszeletelni a hagymát, és katonázni a szalonnát. Szinte érzem a sült illatot, a sós szalonna nehéz de kívánatos ízét, a hagyma orrcsavargató aromáját, amit néha bazsalikommal bolondítunk meg, olajjal megöntve. Ehhez finom tea dukál, tehát már csak ezért sem esszük nyáridőben.
Ha van kedved, és időd, edd ezt péntek este, mindjárt megérzed, hogy ettél!:-))

Jó tanács!
A krumplit szúrogasd ki, nehogy szétpukkadjon.(Tudom, hogy tudod, de gyakran elfelejtjük.)
A hagyma szálasan a legfinomabb hozzá, próbáld ki a bazsalikommal!
A krumplit takard be 10-15 percre bontogatás előtt, akkor jobban le jön a héj, és nem dobod ki a "javát"!
Szalonnából óvatosan katonázz, mert az tényleg "megülheti" a gyomrodat!"
Végül: ez az étel is akkor a legfinomabb, ha jó kedvvel, társasággal, vagy családdal, párunkkal fogyasztjuk, együtt ülünk a vendégasztalhoz.  Egy ilyen estének nincs párja! Lehet kézzel enni, nyakig zsírosnak lenni, pucolni a krumplit. A gyerekek is örülni fognak!


a sült krumpli ízlésesen tálalva





2012. március 20., kedd

Húsvéti hagyomány itthon, vidéken...mondd,hová lett?




Hímesek, szépek


"Tojáshéj alsó feléből idelent az anyaföld lett,
tojáshéj felső feléből magos mennybolt lett odafent,
sárgájából a tojásnak sziporkázó nap született,
fehérjéből a tojásnak halvány hold keletkezett,
tojás tarka foltjaiból csupa csillag lett az égen,
tojás fekete foljából felleg lett a levegőn."

(in: Kalevala, Rácz Imre fordítása)



forrás itt található



Ezekkel a mondatokkal kívánok mindenkinek áldott húsvétot.


Bejegyzésemben arról gondolkodom, hová lett a húsvét falun?


A falusi húsvét azt hiszem már a múlté. Szűkebb hazám Észak-Magyarország is egyre kevésbé tartja meg a szokásokat. Olyan szokásokra gondolok, mint locsolkodás, tojásfestés. Egyszer csak ezekből a hagyományos tevékenységekből tényleg múlt lett. A böjtről nem is beszélve...De vajon miért?


Sok éve izgatottan vártam a locsolkodókat. Papírt és ceruzát ragadtam, hogy feltudjam írni, kik voltak, és hányan. Ez akkor fontos momentum volt a húsvéti szünet utáni első iskolai napon. Mi, lányok versengtünk, persze csak titokban. Nekem sosem volt annyi locsolóm, hogy előkelő helyezést értem volna el, de így utólag már nem tűnik kevésnek a 20-25 fő. Nekik általában szegfűt, vagy tehetősebb esetben gerberát adtunk, és eleinte még piros csoki tojást. Akkor szigorúan masszából.-). Később 14 évesen maradt a virág. A fiúk azt hiszem, a pénzt számolták volna még szívesebben, de én azt sosem adtam, csak rokon gyerekeknek. Mai napig sem értem, minek ezért pénzt adni?? Summa summarum középiskolás koromra, ami éppen a rendszerváltáskor volt, elfogytak a locsolók. Már nem jöttek az általános iskolás társak, csak néhány kamasz cimbora, haver, barát csöngetett be. És végül ők is elkoptak. Mi lányok pedig a Mátrában töltöttük a napot. Azt a szép napot, amikor még csendes volt a Mátra felénk. Mert hogy mi lett a húsvétból már 1992-ben? Egy szép kiránduló nap. Akkor úgy tűnt, ez jó megoldás, mert végül már tényleg csak a félig ittas rokonok ugrottak be, és előlük igyekeztünk eltűnni. 1990 előtt senkit, de tényleg senkit nem ismerek aki kirándulni ment volna ilyenkor. Kiöltöztünk, szendvicset készítettük, "pirosarannyal" a tetején, sütiket sütöttünk három napig, templomba mentünk, és egész nap ültünk a tévé előtt két locsoló között. '90 után aztán meglódult a nép.Így tűnt el a locsolkodás.





A tojásfestés már korábban. Ugyanis a nagy gonddal festegetett, hagymahéjjal, írókával díszített szépségek a földön végezték szétloccsanva. Bosszúból, mert nem csokiból voltak. Tehát a festés megmaradt a lelkes hagyományőrzőknek, kézműveseknek. Akikből szerencsére már akkor is volt szépszerivel. Nekik köszönhetjük, hogy ilyenkor megnézhetjük, hogyan készülnek a szebbnél-szebb remekművek. Akár otthon is nekivághatunk a festegetésnek. (Kész porokkal, hagymahéjjal valóban nem nagy ördöngösség.)
Ezek a szokások falun- és nem szeretnék általánosítani - már nem mindennaposak. Szerencsések azok a tájegységek ahol nagyobb a hagyományok őrzésének vágya, és gyakorlása.




locsolás vízzel

forrás itt található

Az emberek lelki harmóniája, boldogsága nehezen mérhető. Ha a hagyományokat nem is tudjuk mindig őrizni a gyakorlatban, de lélekben megtehetjük azt. Sőt! Elmehetünk olyan helyekre is, ahol megtekinthetjük ezeket a valóságban. A kis múzeumok, tájházak, skanzenek kiváló helyszínek erre.
Nem beszélve arról, hogy vidéken járva azért magunkba szívhatjuk annak ízét, zamatát, ünnepi hangulatát. Még azt is megengedhetjük, hogy meglocsoljanak minket:-) Higgyétek el, nem olyan rossz "meglocsolva" lenni. A kötelező vendégjárás pedig kiváló lehetősége a régen látott ismerősök, családtagok felkeresésének. Az én férjem évek óta ekkorra időzíti néhány rokona felkeresését, és olyan ez, mint az egyetemista társakkal való megegyezés volt hajdanán: Jövőre, veled, ugyanitt. Tehát fontossá válik az alkalom, szokássá, hagyománnyá nemesül. 
Összességében azt hiszem, a régi hagyományok mellett, vagy éppen vele együtt újak alakulhatnak. Megalapíthatjuk a saját hagyományainkat. És akkor újra találunk örömöt a húsvéti ünnepkörben, újra átélhetjük a böjt értelmét (nem csak testi, de lelki értelemben) a locsolkodás vigasságát.

Te hogy gondolod? Neked vannak saját hagyományaid?



Ha szeretnél többet tudni a vidéki életről, vagy benned is rejtőzik egy vidéki lélek, akkor csatlakozz facebook közösségünkhöz!Ezt itt teheted meg.







2012. március 12., hétfő

Vidéki romantikusoknak szeretettel:-)

Néhány vidéki pillanat, amely elrepít!




Szlovák vidék


Dedinky táj





A bontott tégla gyönyörűsége...

Ez az az anyag, amelyet szerintem egy falun élő romantikus minden körülmények között fel akar használni udvarában, lakásában. És valóban! Mennyi mindenre jó! A kisméretű téglák különböző formában betonágyra, sóderbe való lerakása valóságos remekművé válik. Egy kör alaprajzú téglasor csodás -stílusos hangulatot áraszt a szalonnázó mellett. Párkányok, ablak mélyedések is remekül érvényesülnek a tégla ódon hangulatával. Egész falakat lehet így kirakni, ötletes házigazda útmutatásával.
Amire azonban érdemes figyelni:
A tégla lehet nagyon régi -nekünk több, mint 50 éves bontott téglát használt fel a kőműves- de fontos hogy nagyjából egészben legyen. Osztályozzuk előre együtt, és magunk is téglánkat, mert a törött, repedt tégla berakva is törhet, repedhet. Kormos, füstös téglát ne használjunk. De ezt a kőműves el is mondja nekünk, jó esetben.
Ha élére rakjuk a téglát, sokkal– valóban sokkal – többre lesz szükségünk az adott négyzetméterhez. Viszont így erősebb járófelületet kapunk.

Mi 16nm területet burkoltunk, körülbelül 650-700 darabra volt szükségünk.

Élére rakott bontott tégla
saját kép





Körívben rakott bontott téglánk, nyársaló mellett
saját kép
A téli viszontagságok ellen kezeljük le a felületet speciális impregnálószerrel. De sajnos ez sem garancia a felfagyás ellen. Saját tapasztalaból mondom… Az igazán régi téglák kevésbé bírták ki a mínusz 20fokos hideget.

Félkész állapotban; látható a 15-20cm-es betonágy, amire raktuk. Vizes területre építettük, ezért kellett emelni.
saját kép
Tehát jobb, ha ennyire nem régi az a tégla:-)

És most nézzünk alternatívákat, hogyan lehet a bontott téglát felhasználni, kültérben, és beltérben. A képeket a Téglárium bocsátotta rendelkezésemre. Köszönöm nekik!


Fürdőben
Kerítésnek
Pihenő a szabadban
Azért az asztal sem akármilyen!.-)
Belső fal, és konyhai átadó


Sok minden téglából...











Ha tetszett a bejegyzés, ha érdekel a vidéki élet, vagy benned is rejtőzik egy vidéki lélek, akkor olvass rendszeresen, látogass vissza, és csatlakozz facebook közösségünkhöz! Ezt megteheted itt!

2012. március 10., szombat

Jó helyen lenni


Több blogot, újságot, könyvet olvastam már arról, milyen a vidék, milyen a falu. Arra  a következtetésre jutottam, hogy eltérően gondolkodunk a vidéki életről, a magyar és nemzetközi viszonylatban vizsgált faluról. Néhol mediterrán, néhol country a magyar falu. 
 A sokszínűség jó dolog, magam is szívesen időzök ilyen oldalak képein, írásain. Szívesen  dekorálom otthonomat ilyen jellegzetességgel bíró tárgyakkal. De hiányérzetem indította el bennem, hogy a mi falvaink valós képét is megismerjük.
 Megtaláljuk azokat a szépségeket, amelyekre nem figyelünk.
Megtaláljuk azokat a lehetőségeket, amelyeket ingyen kapunk falvainktól.
Kitaláljuk, hogyan lehet kevés pénzből is vágyainkat véghez vinni, hogy a ne csak a szép képeken való merengés jusson a legtöbb faluban élőnek, vagy oda költözőnek.
Lehet country, parasztromantika, vagy éppen provanszi az álmunk. Megférnek egymás mellett.  
Szerintem egy lényeges, hogy az álmunk éljen a térben, hangulata sziporkázzon, munkából hazaérve hazaérkezzünk, harapni lehessen a zamatot,   és érezni annak lelkét, illatát. Ha te ilyesmit  érzel , ki – ki gondolja végig mit érez, amikor belép a kapuján - akkor jó helyen van.