2018. március 30., péntek

Üdvözlet Húsvétra

Minden időben szeretek készíteni díszítésre, játékra eszközöket, tárgyakat. Várom, hogy legyen alkalom. Okra már nincs szükség, mert már vagyok olyan koros, hogy a 'csak úgy' lehetőségét megengedjem magamnak. Lopott idő? Nem hiszem. Ha a fontossági sorrendben helye lesz valaminek, akkor az már nem luxus. 
Szeretek gyerekkel is alkotni, mint ezt a bárányt...





Tovább gyűlt a madárkák aprónépe, és néhány tojás is készült még... 


 Teraszunkra néhány apró ibolya, tyúkocska került, a befestett fagerendákra...(télen arcot kapnak, és sapkát)


 Két nagyobbacska osb lapból készült nyúl is befutott, szürkére mázolva. Talán még lesz szemük, és masnijuk...vagy így maradnak...




Nagyon nagy szeretettel kívánok nektek szép ünnepet, virágos -napos húsvétot!

2018. március 25., vasárnap

Szerény húsvét

 Egyszer régen, valamikor a 80-as évek végén  - 
 Csehszlovákiában - egy ottani nagyáruházban, Losoncon azt hiszem, vettem egy fehér kerámianyuszit. A kisnyúl hosszasan telelt, és nyaralt, költözött velem, amíg néhány éve összetalálkoztam a fazonjával egy mindenes boltban! 
Kis, divatos nyulamhoz családba fogadtuk még négy -öt nyuszikát. Ez évben ezeket, a rózsaszín tojásokkal házaló hosszú fülűeket.
Szerényen díszítem a lakást a húsvét ünnepéhez illően.
 Dekorációrészlet a konyhából 2018.





 Már felnőtt élményem a meséből megismert apanyuszival élő kisnyuszi, aki 'nagyon szereti' a papáját!
Minden évben beszerzek egy szép darabot, idén ezt a csodás szíveset! 
Dekorációrészlet a nappaliból.




Az alábbi egy korábbi doboz.
 

Ez a nyuszi a losonci példány, ha jól számolom, hmm...1987-ből való!
Nincs új nyúl a nap alatt...



2018. március 16., péntek

Madaras pálcás, és piros akasztós tojás

Januárban már vágyakoztam készíteni valami frisset, de tisztát; kevés színnel bíró aprócska kedvességet. Kismadarak mellett döntöttem; és mivel a varrás sosem volt erősségem, így jó pár madár sablont kivágtam, és megpróbáltam megöltögetni, mire elfogadhatónak ítéltem őket. Egyre apróbb öltéseket sikerült kifacsarnom a kezemből, amelyek közül a bal a erősebb, és mivel az elhatározásomat nem akartam felrúgni, így újra és újra elkezdtem. A mozdulatot tudom, de bizony mindig "sutának" tartottak a varráshoz, annak ellenére, hogy a rajzolás nekem való volt.
Addig addig, hogy azóta már több színben is készültek, kisebb és nagyobb méretben. E kettő volt az elsők között az, amelyiket nem szedtem szét.







A lendület kitartott, és mivel a húsvét piros tojás nélkül nem múlik el, így maradék piros dekorfilcemből, és további dirib-darabokból tojásokat kezdtem készíteni. 
Jól esik babrálni velük időnként...





Szeretném a finom részeket is varrással rögzíteni, de ahhoz még sokat kell gyakorolnom...Ó, és közben berepült a zöldike is, egyenlőre szárnyak nélkül.!

2018. március 13., kedd

Márciusi friss

Nem is olyan régen még Tél felirattal örvendeztettük meg magunkat teraszunkon, régi gyúrótáblánk krétafestékkel befedett felületén. Most pedig a Tavasz érkezett meg hozzánk, és itt a blogon is! Girbe -gurba tudom, de olyan jó rá rajzolgatni...
A tavaszt mi rózsaszínnel köszöntjük...kizárólag húsvétkor, és mértékkel. Mivel fiam van, így csak magamnak örömködöm ezzel a színnel, de elfogadásra lelt. A konyhaasztalunk, és a terasz komódunk kap belőle...



Ezt a fácskát egy fogyatékkal élő fiatalember készítette. Számomra újdonság volt, hogy körömlakkal van kitöltve a levél.





Szelíd húsvéti hangulat, kicsike tavasszal, és kerttel...



Egyik kedves díszem...