Rózsa

 

Szavak nélkül... 

 

 

 

 

Gomba, gomba...

Gomba, gomba, gomba,

nincsen semmi gondja.

Ha az eső esik rája, nagyra nő a karimája.

Az esőt csak neveti, van kalapja teheti!

(gyermekmondóka, számomra ismeretlen szerzőtől, szájhagyomány útján terjesztve)

 

 

 

 

No, ez a gomba nem bánja ha rá esik az eső, hegykői emlék...(Hegykő, ny-mo, Fertő-tó melletti kis falu.)

Csak úgy eszembe jutott, amikor a levendulákat fotóztam...ne mindig ők kerüljenek már a középpontba:-)

Táblás levendula

A levendula mondhatnám, hogy duplája a tavalyinak, és máris virágzik! A héten kitettük magunknak ezt a táblát, nehogy eltévedjünk a kertben:-) Esetleg a szomszédaink megrökönyödését is ide számolhatom...

 

 

 

 

Bár még nincs nagy tapasztalatom, de az eddigi levenduláim inkább június elején virágoztak, most pedig már aratni kell őket, főleg a nagyokat. Azokról is fogok képet készíteni, olyan csodásak.Bár igazán nem csodálkozom, mert idén minden olyan korán levirágzott...anyák napján nem hogy orgona ága nem volt, de szinte semmi...már minden a múlté volt felénk. Érdekes, hogy még utcák szerint is eltérő a virágzás. Persze tudom, hogy a fekvés sokat számít, illetve, hogy hol található az adott növény, mégis olyan fura a természet ilyetén játéka. Például a kicsi babarózsánk is korán lehullott, a szomszédomnál, akinek hátul van, árnyékosabb helyen, két héttel később veszítette el apró szirmait.
Azt is mondják, hogy levendulát nem kell locsolni. Hát, nekem úgy tűnik, azért nem bánja...nyilván nem mocsárra gondolok körülötte, de az udvarban, ahol a fűmag végett rendszeresen érte víz, sokkal nagyobb. Bár, ott meg szálasabb, és magasabb a virágja, mintha megnyúltak volna. Lehet, hogy a sok víz okozta. És lehet, hogy ez egy népi megfigyelés a részemről:-))

Dekorációk

 Én hiszek abban, hogy az apróságok, és a részletek határozzák meg azt, ahogyan otthon, vagy bárhol máshol érzem magam. Ezért fontos egy kulcslyuk, egy vasalat, egy kis dísz a kilincsen, vagy az udvar rejtettebb zugai, ahová odalépve felkiáltunk, óhhh, de jó! Ezért én itthon is ez képviselem. Abban is hiszek, hogy nem kell súlyos pénzeket fizetni mindezért, mert a súlyos pénzekért nem azt a hangulatot fogom megvásárolni, amit keresek. Inkább szétnézek itthon, miből mit lehetne. Ezzel azért vigyázni kell, mert határtalanul már túlesünk azon a bizonyos lovon. A kevesebb tényleg több, és egy-egy ötletet később is jól időzíthetünk, nem kell mindent azonnal eldurrantani:-) A másik amit gondolok, hogy a falusi élethez, illetve az életérzéshez annyi minden tartozhat, kinek kinek más adja az otthonosság érzését.
Néhány ötlet, amelyet ha jó környezetbe illesztünk, kedves színfolttá válhat, és meglepetésként hat nekünk magunknak is, ha kertünk egy -egy szegletében járunk. Jól tesszük, én ezt tapasztaltam, ha nem csak ahol látszik, tehát a közvetlen udvaron, hanem hátul a sufniknál, a fészernél, garázs mellett, vagy még a veteményes mellé is teszünk valami kedveset, személyeset.Például egy kosár tobozt.. Én most egy táblát akarok festeni egy darab faszeletre levendulásom szélére, csak a biztonság kedvéért:-) És ott ki látja? Szinte csak mi! De mégis olyan jó látni. Ezek is így születtek, amiket megmutatok...

Ezt most különösen szeretem, egy hátsó rész dekorálására született. Demizson üveg, aktuális virággal, ággal, árokpartról szedett zölddel. Mellette egy tartó, ezzel azzal. Kiváncsi vagyok, valaki ráismer-e, mi lehetett régen? Később külön is megmutatom ezt...Erre asztalra tehetjük pihizés közben a sört, bort, pálinkát:-)

Régi teáskannánk újra éledve. Benne metélőhagyma...

Teraszra került kékek, amiket gyűjtögetek...Régen tejet, és ebédet hordtak benne a nagyszüleim, és még anyukám is. Hát nem nagyszerű, hogy így megmaradtak?? Még bádogos folt is van rajtuk, amit ma már nem látni, mert nincs aki befoltozza...

További képekért katt ide!

Nem nagy dolgok...

Nem régen veteményes képeket mutattam. Most a belső kert egy-egy részét egy villanásra láthatóvá teszem.Nem nagy dolgok, amiktől magaménak érzem...

Pünkösdi rózsa, amit tavasszal tettem ide. Mellette kiemelném ezeket a korhadó félben levő félévszázados oszlopokat, amiket azért tettünk le, hogy nem vigye el a víz a földet...más felaprította volna, de nagyon jól mutatnak, és nagyon szerethetők..

Perzsafa. Nem tudok róla sokat, a férjem kívánsága volt, mert szépek a levelei. Egyenlőre jól érzi magát.

Ő "csak " egy paradicsompalánta. :-)Hátha terem majd. A lábas belül lepattogzott egy ejtés után, így kikerült, viszonylag újonnan. Most dísz és újrahasznosított is egyben...



Végül egy állványt mutatok, ami virágtartó volt eleddig, most cserepeimet őrzöm rajta, és igen mutatós is. Akaszthatunk rá koszorút, van ott egy ősrégi hurkatöltő rúd, ez- az. Van aminek még a helyét keressük.



Ezek nem nagy dolgok, de olyanná teszik a mindennapjainkat, mintha egy meseházban élnénk, még akkor is, ha nincs készen...

Kis kerti séta

A sok szép levendula mellett

 van néhány ehető zöldünk is ám!

 

 

 

 

Például ez a kibúvó babocska...

 

...krumpli,

 

...soroló zöldség, és répa...

 

...és a tavaly átültetett eper,

 

...aminek ilyen  szép termése várható.