Természetesen fejlődés! Fejlődés természetesen!
Ugyan nem elfeledtem, de mindenképpen háttérbe szorítottam a blog írását, és kezelését az elmúlt években. Reméltem, hogy lesz még mondanivalóm, hogy tudok még magamnak is meglepetést szerezni...Nos, ha nem is meglepetés, de mindenképpen belső motivációra utal, hogy újra ide jöttem. Tudjátok milyen az, amikor csak akkor jönnek a jó és frappáns válaszok amikor már lefelé tartasz a lépcsőházban? Igen, éppen ilyen pillanataim voltak nekem is. Sokszor volt egy -egy élethelyzet, egy -egy kép, vagy egy beszélgetés, ami eszembe juttatta, hogy ha lehetne gondolatokat valami gyorsító eljárással a blogra küldeni, és nem kellene megnyitni, megvárni míg betölt és beírom amit gondolok, szóval akkor MOST biztosan leírnám ide azt a gondolatot...DE mivel ilyen nincs, így legtöbbször elszálltak ezek az akkor jónak tűnő gondolatok.
Azóta visszatértem a munkámba -szociális munkát és mentálhigiénés tevékenységet végzek, egy nem éppen könnyű terepen. Folyton folyvást képzem magamat, általában beilleszkedési és tanulási nehézségekkel küzdők, vagy éppen éretlenségi tüneteket mutató gyerekekkel kapcsolatosan. Szívügyem a lelki egészség védelme, amire magam is vágyom, és még annyian, ezért az elmúlt évek és a blogom írogatása is ebbe az irányba kanyarodik, persze nem eltérve a tárgytól:-) Mindezt szeretném a vidéki életformához, a természetes anyagok használatához illeszteni. Éppen ezért, és emiatt talán kevesebb bejegyzést teszek fel; annyit amennyit jó szívvel, és hitelesen tudok írni. És persze lehet hogy már senki nem jár erre, és tényleg egy napló lesz az egész, amit évek múlva visszanézhetek.
Legközelebb a blogírás mentálhigiénés hatásáról gondolkodom.
És mutatok néhány számomra lélekmelengető képet arról, ahogy a vidék hozzásegít a fejlődéshez, a fejlesztéshez.
Üdvözlettel: Gitta
U.I:A képek mindig sajátok. A feliratos egy napló eleje, a sárga pedig egy kiránduláson készült, Debrecenben..
