2012. július 28., szombat

Hagymák betakarítva

A minap eszembe jutott az a régi reklám, amelyben a paraszt bácsika-akit ha jól emlékszem Forgács Gábor játszott-bemenvén a nagyvárosba, egy háztartási gépeket árusító boltban megkérdezi: Mit lehet ezzel csinálni? Betakarítani? Nem! Kitakarítani!- volt a válasz, a nyilvánvaló takarítógép uán történő érdeklődésre.
No, ez többször is felidéződik bennem; akkor is amikor a "parasztész" józanságát firtatják/juk, vagyis nyilván a bácsika is magából kiindulva, az általa gyakorolt tevékenységgel hozta összefüggésbe a számára ismeretlen ketyerét. És akkor is eszembe jut ez a mondat, ha a betakarítás szót meghallom, vagy ha valaki megkérdezi bármivel kapcsolatban: Mi lehet ezzel csinálni? Magamban szoktam dünnyögni: Hát betakarítani!:))
Biztos valami berögzültség ez nálam, mert akár el is felejthettem volna ezt a reklámot, de mégis életben tartom...
Ennyit a reklámtörténet és a terményeink betakarításának összefüggéseiről. Mint látjátok, gyakorlatilag nulla az összefüggés:-)))

Komolyra fordítva szót, kiszedtük a hagymát, egy igen jó évet mondhatunk el hagymák terén, kivéve a fokinkat, mert az igen cseppecske maradt.
Ami szebb és fonható, megpróbáltuk befonni, de olyan hirtelen száradt le, hogy leszakadozik róla a szár. Így inkább nem kisérletezünk vele. Ha esetleg mégis sikerül még, megpróbálom lefotózni a folyamatot. Azért, mert szerintem csak könnyűnek tűnik, de nem az! Én még mai napig bénázok vele, és időnkét szét megy a fonatom. Nem elég a hagyományos fonásokat ismerni, a hagymát is tudni kell kezelni közben. És persze nem mindegy, hogy tesszük azt.


Vöröshagyma betakarítás közben
A szárát kézzel, vagy késsel levágjuk, a fejtől kb.2 cmre, amikor már száraz. Előtte, kiszedés után kiterítve szárítjuk, szellős helyen. A hagyma alsórészén levő szőröket is lecsippentjük.





rövidke fonatok
Hasonlóan meg kell tisztítani, mint vörös társát, de a szárát, ha egy mód van rá, nem szoktuk levágni, a fonat készítése miatt.


Nemsokára itt a paradicsom befőzés ideje is, de előtte még szedtünk piacra egy keveset. Anyukám "kispiacos" öreg motoros, mindig visz valamit. Az  a modernebb típusú fiatalos nagymama küllemű, gördülő szandálban rójja a köröket a picon:-) Tényleg szeret járni, ez amolyan hobbi nála...Egyébként régen én is jártam, és később a férjemmel is mentünk még nagybani piacra is. De nekünk ez már a múlt!
Piacra készült rekesz



Már kikerült a kertünkből a zöldbab, borsó(nem vetjük újra) és a tök-félék(tönkre is mentek sajnos). Répa, zöldség, krumpli, kukorica, karós paradicsom van még hátra. A szokásos időhiányunk miatt jó pár dolog anyukámnál éldegél, fóliában, vagy szabadföldben.

Végül a "kisvidéki"-ről is álljon itt egy kép, aki most ismerkedik a anyafölddel!.-))







Jó betakarítást nektek is!

Üdvözlettel:Gitta!

Ha szereted a vidéki kalandokat, és szívesen nézegetsz vidéki élettel kapcsolatos képeket, akkor jó helyen jársz!


Megtalálsz a Facebookon is, ahol még több képet mutatok neked itthonról, és más szép vidékekről, vidéki otthonokról! Csatlakozz most! Itt megteheted!


2012. július 26., csütörtök

Mi kerül a kamrába?

A kamrámban megszámlálhatatlan üres üveg díszeleg. Ezek apránként kerültek hozzám, mindig az otthonról elhozogatott aktuális savanyúság, befőtt, és lekvár formájában. Idén selejteznem kell, mivel a túlzsúfoltság túlzsúfolja a gondolkodásomat is, és az nem jó. Lényegét tekintve, jobban szeretem az átlátható helységeket, polcokat, még ha tele is vannak. Az üvegek egyrészébe idén is kerül ez -az, a többi pedig visszavándorol anyukám polcára, aki szintén rakosgatja, tologatja őket, és próbál megszabadulni tőlük különböz trükkös módszerekkel.

Egyenlőre uborkát raktunk be, néhány üveggel; érdekes, hogy a régi tizessével való befőzés, savanyítás már a múltté...Talán mi eszünk kevesebbet, vagy az időnk lett véges, vagy kedvünk nincs? Nem tudom, de tény, hogy csökkent a kapacitásunk.
Az uborka mellé néhány üveg baracklekvár is került, és azt hiszem, kert ide vagy oda, másfélét nem is  teszünk el. Ugyanis rájöttünk hogy ezt szeretjük, és a többi rendszeresen nem fogy el. Nagyon kellemetlen kiönteni a maradék lekvárokat.
Így mi most annyit teszünk el, amennyit biztosan megeszünk.

Néhány kép a barackról, amely sajnos nem a m fánkon termett, mivel az kifagyott.

A befőzés hagyományos, rotyogtatós módszerrel történt, több cukorral, mert a barack íze nem volt túl édes, így a lekvár is savanykás szokott lenni. Igazi kalóriabombák ezek, de azt hiszem ez a pár üveg nem fog ki rajtunk!



Ez két üveg "próbalekvár". Ebben ugyanis levendula ágat tettünk. Még sosem ettünk ilyet, kíváncsi vagyok rá nagyon!







Ha többet szeretnél tudni a vidéki élet szépségeiről és fáradalmairól légy rendszeres olvasóm!

Még több képet, és inspirációt találsz az "A vidék itthon" Facebook oldalán!
Csatlakozz hozzánk TE is!

2012. július 18., szerda

Iszalag

Falusi portákon még látható az iszalag csodálatos színe és burjánzó virágzata. Viszonylag gyorsan nő, legalább is nálunk. Ez a példány már igen öreg, több méter széles, és legalább három méter magasra futott már. Virágzásakor sűrű, a fényt nem engedi át, így árnyékolónak tökéletes. Egy "hibája" van, az, hogy rengeteg virágjának szirmai apránként hullanak le, mellé a zöldje, így állandó takarítás jár vele.

Nézzétek, és ha tudtok, szerezzetek be egy tövet. Mi most azt tervezzük, hogy egy lepusztult fát nem vágunk ki, hanem ezzel futtatunk körbe; ágait, bogait, törzsét...Szerintem nagyon szép lesz...
Addig is "beérjük " ezzel az ős-példánnyal.
 
Színes estét nektek!











A kék és a lila együtt, egy kis zölddel...


Mályvafa árnyékában kukkoltam:-)



Remélem kedvet kaptál hozzá!



Ha szereted a vidéki életet, hangulatot itthon (vagy máshol), ha szeretsz igazi képeket nézegetni a vidéki életről, otthonról, akkor jó helyen jársz!

Csatlakozz Facebook közösségünkhöz! 

2012. július 12., csütörtök

Díszek és virágok













 Udvarunkat méretéből adódóan, úgy 300 nm, elég nehéz egyszerre" kipofozni". Gondolok itt a füvesítésre, fák, virágok, és egyéb kerti "szükségességek" beszerzése. Mivel mi olyanok vagyunk mint annó Petrocelli, folyamatosan építkezünk, így az udvarunk is ennek megfelelően befejeztelen. Ez viszont nem jelenti azt hogy ne lehetne szépen, és gondosan elrendezni azt, ami független az építkezés romjaitól. Mindig is oda figyeltünk arra, míg nem éltünk itt akkor is, hogy rend és gondozottság legyen. A fű hiányzik, de az is csak a gyerkőc miatt...
Néhány kép, annak igazolására, hogy félkészen is lehet "jó gazda" az ember!


















Petúniák
A kiskosárban nevelgetett napraforgómból kettő nőtt ki...

Szépek lettek
Echinacea, a hős!Egyedül ő élte túl a kánikulát a sziklakertemben:-)):(((

Apró dekoráció; apró cserepek felfűzve. Mobil, így bárhová vihető!
Egyik kedvencem a lámpás, sok van belőle. Ez egy példány a teraszon.


Mire jó a régi Geves láda? Hát arra, hogy befestve ülni lehessen rajta, és virágokat rá-és bele tenni!






Ez pedig a korábban cserépben nevelgetett bazsalikomom. Kiültettem, és azóta gyönyörű, egészséges. Szóval jól mutatnak a vödrökben, de azért a szabad föld az igazi nekik is!

Egy kisfiús szélforgó minden udvarba kell:-))
Na, ez a csunyája:-) Egy nap alatt ellepték a tetvek a sarkantyúkát! Vége is lett.

Egy kedves nyári ajándék, az ajtónkra

És egy kedves őszi ajándék:-)
Ha szereted a vidéki életet, légy rendszeres olvasóm!:-)

Megtalálsz a Facebookon is!


Üdvözlettel:Gitta!

Levendula Fesztivál képekben

Kecsketejes levendulás szappanok

 A Tihanyi Levendula Fesztiválon készültek ezek a képek, amelyeket a Levendula Magazin jóvoltából mutathatok meg, itt a blogon. Persze magán az oldalon még rengeteg szép kép látható, de azt hiszem érdemes néhányat újra meg újra megnézni...
Mi ismét NEM jutottunk el, mivel a fiunk még olyan kicsi, hogy ez az út hosszú lett volna, én pedig nem vagyok olyan bátor, és vállalkozó szellemű mint hajdanán gondoltam magamról!



Így maradt nekem is a további szívfájdítás a képek láttán. De mivel minden korszak olyan gyorsan elmúlik, bár látszólag lassan történik mindez, így azt hiszem nem maradunk le semmi olyanról, ami később nem pótolható!

Azért a képeket jó nézegetni, ugye??

Szappanok a régi mosdó állványon sorakoznak...

Itt minden a levenduláról szól:-)

Bájos-romantikus



Levendula palánták várják új gazdáikat!
Stílusos körhinta gyerekeknek a Belső-tó partján!




forrás: levendulamagazin

A levendulákról, és egyéb vidéki szépségekről még több képet nézegethetsz itt és itt.

Megtalálsz a Facebookon is, itt!

Gyere, és csatlakozz a vidéket szeretők csapatához!




2012. július 3., kedd

Ó-tükör és macskaportré...

Régi tükröm, és egyéb állatfajták szeretettel, a nagy melegre való tekintettel:-) a szobából!



A kép többi részét a Vidéki Otthon-Falusi Porta oldalon találod! Kattints, és máris ott leszel:-)



Üdvözlettel:Gitta

2012. július 1., vasárnap

Hétvégi kertmustra

Sikerült a kertünket feltérképezni! Ennyi füvet már régen láttam. Kisfiam mellett jóval kevesebb időnk van "kertelni", azt is mondhatom, hogy szinte csak a minimumra vagyunk képesek mellette. Így is igen vicces, amikor a babakocsival kitolom őt árkon-bokron keresztül, kap egy mini patisszon, mondjuk, én kapálok, ő pedig bőszen tanulmányozza a hirtelen jött zsákmányt. Egy darabig, mert gyorsan a földön landol...a zsákmány! De nem lehet elég korán kezdeni a vidéki élet megszerettetését!
Néhány kép erejéig azért sikerült őt elcsábítanom, miközben alaposan megnéztük a fákat, a gyümölcsöket, és a füveket...


 
Megbokrosodott paradicsom, kikarózva

Paradicsom termése

Almafánk közelebbről

Egy pipacs is kikelt, ami nem jó jel, mert jelenléte fertőzöttségre utalhat, de azért még nem kapáltuk ki, mert szép ez is!

Lila körténk. Előtte ismeretlen volt számomra szintén-nem is tudom, hol éltem én eddig??:-)- de mondhatom, hogy nagyon ízletes!

Jól megnőtt ecetfánk! Neki nem kell segítség! Terjed, nő, mint a dudva! De ha megtalálja az ember a helyét, vagyis ahol nem zavar, nem baj ha terjengősödig, akkor semmi kárt nem okoz! 

Az előző képen látható a háttérben, hogy a határba fut ki a kertünk. Idén szerencsére ilyen szép napraforgót vetettek! Egyedül a központi helikopteres permetezés kellemetlen, mert bizony befújja a szél a kertekbe a vegyszert.


Konyhakerti növények...

zöld hüvelyű bab, egyik kedvencünk

Ezt a babot mi hússal együtt szoktuk megsütni, nagyon szeretjük. Szerintem finomabb, mint a sárga bab.




A korábbi esők, és a tök-félék jó tulajdonságának köszönhetően, miszerint vízimádó, ilyen termetesre nőttek a csíkos cukkinik. Bevallom, mikor először megláttam a cukkini termésünket, azt hittem rosszul leszek. Mivel eddig mindig zöld, és egyszínű volt, biztos voltam benne hogy teljesen elfajoztak...Aztán megláttam a kispapírkát, ami a sor végén volt, és maradék el nem vetettet; ez kérem ilyen, csíkos hátú...Így már meg mertük enni, sőt a fiam is jóízűt evett belőle. Az íze semmiben sem tér el a megszokottól. Csak a külleme nem túl bizalomgerjesztő:-)
Ezek itt óriásira nőttek, így a csirkék előtt végzik be küldetésüket...



Új hajtás, új virág; remélem lesz még pici cukkini is!

A zöld hüvelyű bab bokorban.

Közelebbről; nem csak finom, szép is:-)

kerti "virág"




Valahogy így néz ki a kertünk mostanában...


Megtalálsz a Facebookon is! Csatlakozz TE is, ha szereted a vidéki életet, vagy szívesen jársz vidékre!

Üdvözlettel: Gitta!