2013. július 4., csütörtök

Aratás

A kerünk végén hatalmas búzamező van. Most már évek óta. Úgy tűnik a vetésforgó kevésbé érvényesül, bár néhány éve - ha jól emlékszem - kukorica volt. Termelőszövetkezeti földek ezek, illetve magánterületek, amelyeket aztán a Szövetkezet kombájn - flottája dolgoz meg. Tegnap órási zajra lettem figyelemes, és először csak egy időnként hallható pittyegés keltette fel a figyelmemet. Olyan, mint némely autó tolatáskor kiadott figyelmeztető jelzése. Nem is gondoltam, hogy aratnak, kezdett is zavarni a pittyegés. De aztán, jött a felismerés, a monoton dübörgés, zaj. Ez csak a beindult aratás lehet.! Később kimentünk a kert végébe, és igen. Az aratás elkezdődött! Sajnos, éppen előttünk már egy sor eltünt a hatalamas gépek gyomrában, majd újra előjött, más formában. Én öt gépet számoltam, mentek, zakatoltak, zörögtek. Pár óra múlva visszamentünk, és éppen akkor fordultak nálunk. Azt már nem tudtam lefotózni, mert nehéz mindig készenlétben lenni. De néhány kép azért készült. Látható a szép idő, a langymeleg, a szárazság, de később akkora por lett, hogy ki kellett hátrálnunk a láthatárról.







2 megjegyzés:

Petra írta...

Szép dolog ez, látni, miből is lesz a kenyér!

Gitta írta...

Igaz!Bár én sokszor megdöbbenek, hogy a liszt mellett, mennyi minden van benne, pedig anélkül is meglehet csinálni, és nem két naposra. Egyszer egy biológiatanár ismerősöm panaszkodott, hogy pékeket tanított, és lazán közölték, hogy: Áhh, úgyis csak összekeverjük az adalékokat, és kész, minek a biológia! Szóvan instant kenyér...