Néhány fehér tökkel, csipkével, házunk régi ablakdarabkájával - amit körülbelül 9 éve őrizgettem- valamint két új libánkkal ( szerintem liba), ami nálunk amúgy is kellék egy bizonyos névnapon, csempésztem be idén nappalinkba egy kis őszt.
2016. október 17., hétfő
Fehér ősz idebenn
Zord időben nincs is jobb mint régi és/vagy újdonsült díszeinket kirakosgatni, átrakosgatni, szépíteni...
Néhány fehér tökkel, csipkével, házunk régi ablakdarabkájával - amit körülbelül 9 éve őrizgettem- valamint két új libánkkal ( szerintem liba), ami nálunk amúgy is kellék egy bizonyos névnapon, csempésztem be idén nappalinkba egy kis őszt.
Néhány fehér tökkel, csipkével, házunk régi ablakdarabkájával - amit körülbelül 9 éve őrizgettem- valamint két új libánkkal ( szerintem liba), ami nálunk amúgy is kellék egy bizonyos névnapon, csempésztem be idén nappalinkba egy kis őszt.
2016. október 3., hétfő
Papírdobozka apróságoknak, vagy ajándéknak őszre hangolva
A háromszögsajt papírdobozkája többször is arra késztetett már, hogy ne dobjam ki, mert sergetve-forgatva mindig úgy érzem a kezeim között, hogy valamire jó lehetne ez a viszonylag stabil karton jellegű papír...Most összegyűjtöttünk párat- végül már szándékosan vásároltuk, hogy több legyen - és őszre hangolva, sőt, egészen halloween-ig merészkedtünk el, kezdtük kidíszíteni.
A doboz adott. Színes papírból, ami kicsit vastagabb, nem sima A/4-es típus, kivágtunk méretében illő köröket, alulra-felülre. Mi világos szürkét és narancsot választottunk, mert adott volt, hogy tökösre díszítjük. Az oldalához csíkokat vágtam. Ezeket kenőfejes ragasztóval, és egy öt éves kisfiúval együtt megragasztóztuk, és oda simogattuk.
A kék színhez adott a narancs...ezért is szeretem a kéket, mert ősszel is kiegészíthető.
Vissza a dobozkákhoz: A szürke mindenhez illik ( legalábbis én így tanultam, illetve hogy pontos legyek, a hajdani tanítós oktató úgy okított minket, hogy a legharmonikusabb szín, mert minden színben benne van, illetve lehet. Okos rajzosoktól és egyéb szakértőktől elnézést:-)) Tehát inkább úgy fogalmaznám, hogy választásom oka az volt, hogy a narancs mellé szerettem volna egy naturálisabb és könnyebben befogadható színt.
Utána kidíszítettük. A tökfejecske adott volt, a többi csík maradék dekorgumi, amit ide oda felragasztottunk.Itt még erősen látszik, hogy a kenőfejes ragasztó nem az igazi, mert nem mindig ragad szépen. De ez esetben nem feltétlenül a tökéletesség felé mutató a cél, hanem maga az alkotás!
Végül egy zsinórt vezettem végig a széleken, ami szintén papír (amolyan hobbi boltos, vagy virágdekoros kellékként árulják; ez egy kicsit merev volt de csak ilyet kaptam)és ami a ragasztást hivatott eltüntetni, és szebbé varázsolni.
Khmmm...kisebb szakaszok még javítandók...
Ez a zsinór tényleg merev volt; teljesen be kellett ragasztóznom, hogy oda kössön, és akkor is állandóan leesett, mert a kezem is oda ragadt. Van ettől könnyebben kezelhető anyag is.
Mivel együtt alkottuk, így alkotásunk nekünk maradéktalanul tetszetős:-)
A doboz adott. Színes papírból, ami kicsit vastagabb, nem sima A/4-es típus, kivágtunk méretében illő köröket, alulra-felülre. Mi világos szürkét és narancsot választottunk, mert adott volt, hogy tökösre díszítjük. Az oldalához csíkokat vágtam. Ezeket kenőfejes ragasztóval, és egy öt éves kisfiúval együtt megragasztóztuk, és oda simogattuk.
A kék színhez adott a narancs...ezért is szeretem a kéket, mert ősszel is kiegészíthető.
Vissza a dobozkákhoz: A szürke mindenhez illik ( legalábbis én így tanultam, illetve hogy pontos legyek, a hajdani tanítós oktató úgy okított minket, hogy a legharmonikusabb szín, mert minden színben benne van, illetve lehet. Okos rajzosoktól és egyéb szakértőktől elnézést:-)) Tehát inkább úgy fogalmaznám, hogy választásom oka az volt, hogy a narancs mellé szerettem volna egy naturálisabb és könnyebben befogadható színt.
Utána kidíszítettük. A tökfejecske adott volt, a többi csík maradék dekorgumi, amit ide oda felragasztottunk.Itt még erősen látszik, hogy a kenőfejes ragasztó nem az igazi, mert nem mindig ragad szépen. De ez esetben nem feltétlenül a tökéletesség felé mutató a cél, hanem maga az alkotás!
Végül egy zsinórt vezettem végig a széleken, ami szintén papír (amolyan hobbi boltos, vagy virágdekoros kellékként árulják; ez egy kicsit merev volt de csak ilyet kaptam)és ami a ragasztást hivatott eltüntetni, és szebbé varázsolni.
Khmmm...kisebb szakaszok még javítandók...
Ez a zsinór tényleg merev volt; teljesen be kellett ragasztóznom, hogy oda kössön, és akkor is állandóan leesett, mert a kezem is oda ragadt. Van ettől könnyebben kezelhető anyag is.
Végül megkötött, és így szeretjük ahogy van.!
Mivel együtt alkottuk, így alkotásunk nekünk maradéktalanul tetszetős:-)
2016. szeptember 23., péntek
Képeslapok
A szentendrei Skanzen képeslapjai kerültek a kezembe. Sok éve vásároltuk őket, egy egész kis sorozat volt akkor belőle. Sajnos - úgy emlékszem - nem vettem meg mindet.Képkeretben tartottam őket sokáig. A képeslapok egyszerű és olcsó díszítőelemek lehetnek, főleg, ha sikerül igazán hozzánk illőket találnunk. Én már j ideje nyitott vagyok erre. Sosem tudhatjuk hol találunk rá egy jó sorozatra; így vásároltam levendulás sorozatot, ötven forint darabonkénti áron, vagy libás, kakasos, házi állatokat ábrázolókat, tájegységek vert csipkéit bemutatókat...
2016. szeptember 15., csütörtök
Őszi nosztalgia
Amikor elérkezik az őszi meleg, nálunk akkor színesednek a tárgyak...a sárgákat -főképpen a narancsos sárgákat szeretem a legjobban. Máskor is előkerül az össze -vissza textilalátétek közül, de mindig vissza is megy...valahogy nem találom a közös hangot velük. De szeptember végén már ez dukál!
Egy régi képsort kerestem, illetve találtam, egy korábbi teraszos "bolhapiac"-ról. Ezek a tök-sárgák adják az ihletet talán...
Szeretek ezekkel pepecselni...
2016. szeptember 1., csütörtök
Kései levendulás
A másodvirágzás is legalább olyan szép lehet, ha időben levágtuk a levendulánkat.
Ilyen helyes kis csokrokat készíthetünk, és megint a nyár elején érezhetjük magunkat.
Már ha akarjuk persze...
Ilyen helyes kis csokrokat készíthetünk, és megint a nyár elején érezhetjük magunkat.
Már ha akarjuk persze...
2016. augusztus 26., péntek
Levendulakoszorú
Minden évben igyekszem valami tartósat is készíteni itthonra a sok-sok levendulából.
Ebben az évben egy nagy koszorút szerettem volna.
Egy hétig csináltam:-) Minden nap egy kicsit, mert sok idő, sok levendula, sok türelem kell hozzá.
Nagyon szeretjük. Házon belül tettük ki, így évekig megőrzi lila színét.
Ebben az évben egy nagy koszorút szerettem volna.
Egy hétig csináltam:-) Minden nap egy kicsit, mert sok idő, sok levendula, sok türelem kell hozzá.
Nagyon szeretjük. Házon belül tettük ki, így évekig megőrzi lila színét.
2016. augusztus 14., vasárnap
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)