A vidék itthon: Pünkösd

Nálunk, kétnapos búcsú van, Pünkösdkor. Régen azt hittem a sergők, a céllövöldék jelentik a pünkösdi ünnep lényegét, és nem értettem más faluban miért nincs ekkora felhajtás. Gondoltam ezt annak ellenére, hogy tudtam, egyházi ünnepről van szó, hiszen mindig elmentünk a templomba is.
Később "összeállt" a fejemben, hogy nálunk ekkor volt a templom szentelés, ezért éppen ekkora esik a búcsú. Máshol máskor van búcsú. A búcsú, ha esetleg nem ismered, falun nagy felhajtás, ünneplő ruha, evés-ivás, és pénzköltés volt, mert a sergőkre kemény forintokért lehet/lehetett felülni. Mára talán veszített fényéből, mert tényleg oltári drága lett, így a szorgos falusi is csak annyit áldoz az unokák megsergőztetésére, amennyit nagyon muszáj.Vattacukor, lufi, műanyag kacatok, gyros, sör, amit akarsz, minden van. Sajnos felénk kézműveseket nem igazán hívnak, egy-két idetévedt árus van, így a hangulat egészen lp(hajdani lengyel piac)-i! Fura, hogy mára otthonkák lógnak az árus sor két végén felakasztva, közte pedig zenélő angyalkák fújják...

saját kép

A gyerekeknek természetesen nagy öröm, ők még élvezik...Próbálok én is gyerek lenni kicsit, de már szülő vagyok, így nem könnyű örülni a műanyag vacakoknak olyan felhőtlenül:-)

És mi is a pünkösd?

A keresztény egyház egyik fő ünnepe, mely a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. (Elnevezése a görög pentekosztész ’ötvenedik’ szóból származik.) A zsidó vallásból ered, ahol a pészach utáni ötvenedik napon, sabouthkor az aratás, az első gyümölcsök, majd később a tízparancsolat adományozásának az emlékét ülték. A keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy tanai szerint Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt, vagy kiáradt, az apostolokra.

A húsvéthoz alkalmazkodó pünkösd is mozgó ünnep a niceai zsinat (i. sz. 325) határozata óta.
Mindig húsvét után 50 nappal van, azért is mozgó ünnep, mindig máskorra esik.
A pünkösdhöz különböző eredetű és korú szokások fűződnek, a legarchaikusabb a pünkösdi királyválasztás.
A pünkösdi királynéjárás a Dunántúlon még ma is élő népszokás, ha nem is eredeti tartalmában és formájában. Egyes pünkösd hajnalán szedett növények gyógynövényként is használatosak. A pünkösd termésjósló a gabonafélékre, valamint időjóslónap is.A pünkösdi eső nem jó jelnek számít, hiába van májusban, amelyről azt tartják, "aranyat ér."

A pünkösd-napi tilalmak mezőgazdasági munkára és egyes házimunkákra, kivált kenyérsütésre vonatkoznak. Néhány helyen ilyenkor tartják a barátságkötő mátkálást, komatál küldést.
Néhány gazdasági szokás is kapcsolatos pünkösddel: pünkösdkor cselédvásárt tartottak; ezen a napon szedték a báránydézsmát, ekkor kapták a pásztorok az ún. pünkösdi garast.
A pünkösdi királyné fejét általában rózsakoszorú díszíti, egyes változatokban rózsaszirmot hint maga körül.(magyarnéprajzilexikon)

Pünkösdkirály választásAmolyan legényvirtus volt, lovas versennyel, tűzugrással, tekézéssel. Aki a legderekabbnak bizonyult, egy évig ingyen ihatott a falu kontójára és minden mulatságra hivatalos volt. A pünkösd az udvarlás, párválasztás ideje. Ilyenkor enyhültek a szigorú szabályok, a leányok bátran mutatkozhattak választottjukkal.
A szokások ma már kihalóban vannak, de az ember érzi, ünnepre, pillanatnyi csöndre, játékra, társaságra szükség van most is. Üzenetet hordoznak ezek az ünnepek, az ember és a természet szeretetét hirdetik, csupa olyat, amiben megkapaszkodhatunk, és amik által továbbléphetünk.(kulturport.hu)

Azt hiszem, ehhez nincs mit hozzátenni...:-)) Talán csak egy képet a körhinták egy formájáról...