2012. május 23., szerda

Falusi kutak

Azon gondolkodtam, hogy vajon meg vannak-e még gyerekkorom utcai kutai, ahol annyiszor ittuk a finom vizet játék közben? És egyszerűen nem tudtam felidézni, hogy ott áll-e még, ahol eddig...Hányszor vagyunk úgy, hogy nap mint nap eljárunk valami előtt, mellett, és még sem tudunk róla semmit! Milyen színű, milyen magas, és egyáltalán meg van-e? Legyen az bármi. Így vagyok én is a kutakkal.
Ezért egyik nap séta közben, vittem a gépemet, és az emlékeimet magammal, hol is voltak ezek a kék kutak?? Jó pár eszembe jutott, és biztos van pár ami nem, és messze is van tőlünk. Így a környékem kutait kezdtem keresni. És megtaláltam őket, számszerint ötöt! Mind áll a helyén, kékségében, de nyomó nélkül, mivel már kivonták őket a forgalomból. Az ingyenes víz már luxus, akárhogy is nézem, így ezen nem is csodálkoztam. És tudtam is. De egyszer azt olvastam, hogy minden településen, főleg fő út mellett, kell ilyen működő kút. Nem mentem végig több kilométeres fő utunk mellett, de egy jócskán mellék út végén találtam egy működő kutat! Nem tudom szabályozza-e most az utcai kútról történő vízhordást törvény, gondolom igen, és feltételezem az életvitelszerű használata nem engedélyezett, ismerve a vízköbméter árát.

Addig- addig nézelődtem, hogy találtam egy-két eredeti kutat is, udvarokban, nyomós kutat, kerekes kutat. És persze új "műkutakat", amelyeket készen vett a gazdája, szerintem minden egyediséget nélkülözve beállították őket dísznek. Nincs is ezzel baj, de szerintem jobb ha régi kútgyűrűt újítunk fel, használt cserép díszíti, és rozsdás vödör lóg az oldalán...De nyilván ez csak az én véleményem.
Addig is itt vannak a képek, néhány infóval...



Letagadhatatlan falusi "feeling"...De buta szó ez így:-)! Legyen inkább hangulat!


Egyszerű kerekes kút, minden csicsát nélkülöz; még a vödröt is...:-)

A bennük levő víz nyilván ihatatlan, nem csak a nitrit és nitrát tartalom miatt. De jó, hogy megőrizték, mert ezeket még emberi erővel ásták ki, kemény fizikai munkval. Ástak, mertek, húzták fel a sarat, majd több gyűrűt egymás felé tettek. Milyen egyszerű ez így leírva, de el sem tudom képzelni, micsoda herkulesi munka lehetett ez akkor! És még mindig állnak!

Itt már változtattak a víznyerés módján!






És azok a bizonyos kék kutak, a hatvanas évek közepéről! Nálunk akkor vezették a vizet.


Fő út mellett, kar nélkül...körbe ásva.
Itt pedig betöltve. Nem látszik a vödörtartó rész sem.


Ez a működő szerkezet. Mindene meg van. Kar, és tartó rész, láthatóan lefestve, vigyáznak rá.


A bizonyíték, hogy működik! :-)) Évek óta nem nyomtam meg...


Most megtettem...Tiszta víz...



Kerekes kút kereke...



Nézz a kút fenekére! Félelmetes!


Egy gémeskút Mezőkövesdről...
 Egy-két kiegészítő:

Vödröm kutamon pózol

Zománcos vödör egy helytörténeti kiállításról.

Vizes kanna ugyanonnan...
saját képek


Szeretem a kutakat, és a zománcos tárgyakat. Van bennük valami örök, és valami könnyű elmúlás egyidőben.


Ha érdekel a vidéki élet, és tetszett a bejegyzés, látogass meg újra, légy rendszeres olvasóm, csatlakozz facebook közösségünkhöz!











2 megjegyzés:

Holdgyöngy írta...

Nekünk közös(szomszéddal) kutunk van, régi pléh vödörrel, öntözünk belőle.Szeretjük, a kert része.

vidéki lány írta...

A fúrt kút most is fontos része a falusi udvarnak, és nem csak divatból. Mi is arról öntözünk:-)!Takarékosabb, de általában azért minden csepp vizet megbecsülünk innen is, mert csak látszólag van ingyen...(A Föld készleteire gondolok.)