2012. október 28., vasárnap

Sótartó őszre hangolva

Néhány éve ajándékba kaptam ezt a kis együttest. Azóta minden ősszel ezzel sózunk-borsozunk.

Olyan kevésen múlik a jó érzés!





2012. október 26., péntek

Vége a kerti munkáknak!

Legalább is nekünk. Mi, kevéske betakarítani valónkat már szeptemberben elrendezgettük, úgy mint, maradék paradicsomtövek, kukoricaszár. A krumplit már régen kiszedtük, azután csak a füveket kellett eltakarítani.
 
Megmetszettük a málnákat, a felkötözgettük a kóbor ágakat. Kivágtunk néhány csúnyácska, és beteges mályvafát az udvarról, hatamasra terebélyesedett íriszeinket pdig gyökerestől irtottuk ki, mivel már mindent tönkre tett a környezetében. Egyszer olvastam, hogy rengeteg tápanyagot szív ki a földből. Helyette egyszerű töveztethető bukszus félét ültettem, remélem megmaradnak.
A kertet alaposan berotáltuk, már csak a zöldségünk van kinn. Szép, egészséges most a szára, most kell szedni és csokorba kötni, fagyasztóba tenni télire. Rendbe tettük a fákat, főleg a birsekre kellett időt fordítani, mert rengeteg mellékhajtása nőtt a nyáron. Mivel  nem akarjuk hogy bokorrá fejlődjön át, így mindet levagdossuk, így szép kis fácskák már.

 
A dió termésünk rekordokat döntött, önmagát meghazudtolva termett:-) Vödörszám szedem össze, egyenlőre a padláson száradnak. Viszont a tavalyi gyenge megégett maradék termést most volt időnk törni, és nagy meglepetésünkre igen szép bele volt. Nem lett sok, kb. 1kiló 30dkg, megpucolva, amit meg is eszegetünk. Azt hallottam a Kossuton, hogy idén nagyon drága lesz az olajos magvak, így a dió ára is. Nem túlzok, és lódítok, 3000 ft-ra ígérte, jósolta a szakember, aki beszélt. Gondolom, ezt a fővárosra értette, mert felénk 1500-2000 ftért megy, és ennek is nagyon kell örülni.


 

Van még néhány virágom, egy pár bokor büdöském, amelyek egy igazán ócska keltetett palánta elszórt magjából keltek ki, csak úgy szabadon. A palánta ki sem tudott igazán virágozni, máris elszáradt még a nyáron, és egyszer csak megjelentek a kis hajtások itt is ott is.

A terszunkon is szépen virágoznak még a futó muskátlik, és a krizantémok is itt kaptak helyet, mert az udvaron elfújja őket a szél. Még nem akarom kiültetni-pedig muszáj lesz-így mindennap öntözhetem őket. Kicsit látható, hogy a leanderek is kinn vannak még.

 
Azért nagyon szép az ősz, és nem csak azért mert a fiam, és én is őszi gyerekek vagyunk, és azt mondják az ember ösztönösen vonzódik ahoz az évszakhoz, amelyben született. Én tényleg szeretem.


Az őszben benne van a nap sárgája, az ég kékje, elég ha csak a fentebbi birsalmás képre pillantasz!
Ilyenkor egy kicsit megáll az ember, és a buszon utazva, vagy ha nem vezet, az autóból kinézve a megelevenedett festőecset impresszionista vonásait élvezhetjük, igazi színeket, igazi fényeket kapunk még a tél előtt.
Jó lesz azért egy kicsit megpihenni, várni a havat-mert én azt is szeretem-készülni az ünnepekre, meleg héjában sült krumplit eszegetni, szóval annyi minden vár ránk idén télen-ősszel is.!
Már megtanultam egy ideje, hogy örüljek az életnek, és ne bosszankodjak ha esik a eső, vagy jön a hideg-igaz a fűtésért meg kell dolgozni-de a bosszankodással elköltött enegiámat inkább a mindennapok örömtelivé tételére használom. Így jöhet bármi. Na, jó, azért nem bármi, de így élvezetesebb az élet!:-))



Gyere te is vidékre, és élvezd az életet annak természetességében!

2012. október 24., szerda

Szőlődzsem

Számomra újdonságként hatott a szőlődzsem, melyet most készítettünk először.
A receptet kaptuk, azt írom most le. Nekem kicsit édes, mivel a szőlőnk is nagyon érett, és édes volt. De nagyon finom!

5 kg lebogyózott szőlőt (típus nincs:-)) megmosunk. Sűrű gézanyagon átnyomkodjuk, úgy, hogy csak a sűrű szirup maradjon. Ezt megmérjük, hány kiló lett. Föltesszük forrni, a habot leszedjük. Közben kilónként 30-40 dkg cukrot teszünk hozzá literenként, majd forraljuk, míg sűrű szirup lesz belőle.
Csepp próbával győződjünk meg az állagáról, ha megalszik, készen van. Ha nehezen alszik meg, tehetünk hozzá zselésítőt is. A kész dzsemet kicsi üvegekbe töltjük, letakarva hagyjuk míg megkeményedik, kihűl. A tetejére tegyünk szalicilt. Szorosan zárjuk le. Frissen fogyasztva is finom!

Szóval eddig a recept.

Nekem nagyon ízlik, kekszhez, sütikhez frissen eszegetjük, de hamar el fog fogyni!




 
 
 
 
 
 
Ha ízlik a vidéki élet kövess a Facebookon is!
 

2012. október 20., szombat

Tökös kupac

A mai szép napot sok mindenre használtuk. Például a kinti munkákat végeztük, kicsit bicikliztünk, aztán  készítettünk egy olcsó tökös kupacot, vagyis egy kis őszi udvari díszt. Volt néhány csúnyácska szürke sütőtökünk, amolyan jó naracsbőrös fajta, kukoricacső, és nyáron szedett tobozok. Valamint anyukám fóliájából egy kis halom szalma, és dirib-darab fák.
No, ebből lett az alábbi kupac, amolyan hirtelenség...

 
 
 
Ez a szürke tök talán indoklatlanul háttérbe szorult, mert sárga társai szebbek, dekoratívabbak. Viszon ebből is lehet "alkotni", bármilyen egyszerű formában. És már nem is olyan csúnyácskák, ugye?
 
 
Megtalálsz a Facebookon is, ahol újabb ötleteket, képeket nézegethetsz más vidékekről is!
 

 

2012. október 19., péntek

Csipkebogyó koszorú

Egy igazán gyorsan elkészíthető koszorút mutatok most, amelyet a héten készítettem.
Azt hiszem, ehhez nem kell leírás, mert látható a lényeg: a szemek egy irányba nézzenek, takarásban legyenek, kissé döntsük meg az ívet.

Amennyi bogyót tudunk gyűjteni, és amekkora alapunk van, akkora lesz a koszorúnk. Igaz, idővel összetöpped majd, de addig is szép. És ha kellően hideg lenne, akkor tovább bírná. Én megvárom, hogy milyen lesz, hogyan aszalódik így a koszorúalapon.

 
 
 
 



 A vidék itthon facebook oldalát ITT találod, ha tetszik amit látsz, csatlakozz a vidék szeretőkhöz!

2012. október 13., szombat

Ökofaluban jártunk

Néhány hete egy közeli ökofaluba tettünk rövidke kirándulást. Nemcsak a pár házból álló kis falut lehetett megnézni, hanem a hozzátartozó farmot is, tanyát, hogy maradjunk magyarok. Nyílt napot tartott a Galgafarm, melyet a Kossuth Rádióban is reklámoztak. Ezt hallottam meg véletlenül, és mive közel van, így nyugodtan mentünk el, egy vasárnap délután.
A farm Galgahévíz mellett, mögött van, jócskán kifelé a falutól, fel a hegyek, dombok közé menet. Negatívum, hogy semmi, de semmi nem jelzi ezt, így gyakorlatilag ha nem kérdezi meg az ember, nem lehet megtalálni.
A farmon állatokat tenyésztenek, önfenntartás céljából. Sokan, akik a faluban laknak, itt is dolgoznak. A farmon található még sajtérlelő, tejfeldolgozó miniüzem is. Ezeket is megnézhettük.

Autóval nem járnak be, egy elektromos kisbuszzal közlekednek, és viszik a látogatókat, ha szükséges. Bio és öko módon termelnek, és tenyésztenek, újabb innovatív megoldásokon törik a fejüket. Van szélerőmű, áramfejlesztő, kihasználják a víz adta lehetőségeket.

A falu egy dombon van, csodaszép kilátással, tóval. Itt csak bontott anyaggal lehet építkezni; rengeteg bontott tégla mindennütt, és fa. Talán 8-10 ház van, kisebb-nagyobb négyzetméteren, egy közösségi épület, és épül egy -talán "panel" ház is ,ahol kis lakások vannak. Ez utóbbi vályogból épül, ami nem kis teljesítmény! Itt nem fotóztam, mert több helyen olvastam, hogy a ház nem a bemutató része. Mivel ez a hétvége egy nagy nyílt nap volt, miniszterek stb, így valószínűleg sokan kolbászoltak a házak környékén, és igyekeztek védeni intim zónájukat, érthető módon.

Az ökofaluról még:
Az ökológiai gazdálkodás, szivárvány gazdaság,szelíd technológiák, társadalmilag érzékeny spiritualitás,egészség és gyógyítás, illetve a permakultúra módszerével, és jegyében működik.
A permakultúrát kiemelném, én még nem hallottam róla. Pár szóban leírom, hát ha te sem!

Kevés külső erőforrást igénylő, önellátó rendszerek gyakorlati elterjesztése, amely jelenleg a leg ökológiaibb, természetközelibb. Lényege, hogy a természet rendszerei közötti összefüggéseket, együtthatásokat használja ki, tehát például az állatok melege adja a növények életéhez szükséges meleget, hogy nagyon egyszerűen írjam. Ők mondták, remélem jól emlékszem:-) A permakultúra egyébként Permanent Agriculture szóból származik, és 1980-as évkben alternatív Nobel-díjat nyert az ötlet. (Bill Mollison és mtsai)

Az egész egységet 1990-ben indították útjára, a Gaia Alapítvánnyal, amelyet egy baráti társaság alapított, azzal a céllal, hogy létre hozzanak maguknak egy olyan életteret, amelyben jó élni, és amelyben fenntartható módon a természettel, a környező világgal, és egymással békében lehet élni.
Mára bemutató központtal, a már említett farmmal, "Kiváló Ökofalu 2004" címmel, és sok egyéb nagyszerűséggel rendelkeznek.  Nézeteik kissé magas röptűnek tűnhetnek, ami a holisztikus világképet illeti; de ennek jelentésére a kevésbé tájékozott olvasó, vagy látogató is hamar rátanul. Én csak úgy szoktam mondani, a minden mindennel összefügg esete, vagy Richard Bach után szabadon, "minden egy". (Hogy az exotériai is ide férjen, ha már holisztikusságban utazunk:-)

Kettős érzésem volt végül!
A házak amolyan "sosem készül el" állapotot mutattak, remélem ez csak az én téves benyomásom volt. Több házikó már vagy még -nem tudom- eladó volt. Vajon miért?

Elég messze van a "civilizációtól" .Így szerintem csak módos családok engedhetik meg maguknak a természethez való ilyetén viszatérést.
Hát ez van.

E mellett-érdemes megnézni, mindenképpen tanulságos életforma...és ez is vidék, itthon, Magyarországon!

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Kilátás a faluból...
 

Mint említettem a falut nem fotóztam le, mert szerintem nem szerették volna az ott élők.

További informácókat szerezhetsz a www.gaiaalapitvany.hu oldalon.


Engem pedig megtalálsz a Facebookon!
 
Üdv!

2012. október 3., szerda

Mire jó a régi játék?

Emlékeztek arra játékra, amelyen egy fakopáncs csőrét kopogtatva "csúszik le" egy kötőtű-szerű pálcán?


Ez az:
Ez egy jó példány, nem őt szedtem szét!

Nos, ez a madárka annak a része; mivel a rugózása már nem volt jó- nem tudott "lecsúszni"- így én szétszereltem. A talpára ráragasztottam-éppen a közepére, ahová be van szúrva vaspálca- magát a madarat. Aztán két kis csavarral berögzítettük a teraszunk bejáratához... Nagyon aranyos!


 
 
Itt jól látszik, hogy ennek a játéknak még jó a rugója! Ezzel tud leugrálni  rúdon. Ha ez tönkremegy, akkor már oda a varázsa.
 
Régi, jópofa játék, kár lett volna veszni hagyni!
Így legalább még lehet néhány szép éve a teraszunkon, ahol kedvére kopogtathat!
 
 
Gyere, nézz szét a Facebookon is, ahol még több képet muatok neked!