2012. május 25., péntek

Pünkösd

Nálunk, kétnapos búcsú van, Pünkösdkor. Régen azt hittem a sergők, a céllövöldék jelentik a pünkösdi ünnep lényegét, és nem értettem más faluban miért nincs ekkora felhajtás. Gondoltam ezt annak ellenére, hogy tudtam, egyházi ünnepről van szó, hiszen mindig elmentünk a templomba is.
Később "összeállt" a fejemben, hogy nálunk ekkor volt a templom szentelés, ezért éppen ekkora esik a búcsú. Máshol máskor van búcsú. A búcsú, ha esetleg nem ismered, falun nagy felhajtás, ünneplő ruha, evés-ivás, és pénzköltés volt, mert a sergőkre kemény forintokért lehet/lehetett felülni. Mára talán veszített fényéből, mert tényleg oltári drága lett, így a szorgos falusi is csak annyit áldoz az unokák megsergőztetésére, amennyit nagyon muszáj.Vattacukor, lufi, műanyag kacatok, gyros, sör, amit akarsz, minden van. Sajnos felénk kézműveseket nem igazán hívnak, egy-két idetévedt árus van, így a hangulat egészen lp(hajdani lengyel piac)-i! Fura, hogy mára otthonkák lógnak az árus sor két végén felakasztva, közte pedig zenélő angyalkák fújják...


saját kép
A gyerekeknek természetesen nagy öröm, ők még élvezik...Próbálok én is gyerek lenni kicsit, de már szülő vagyok, így nem könnyű örülni a műanyag vacakoknak olyan felhőtlenül:-)

És mi is a pünkösd?

A keresztény egyház egyik fő ünnepe, mely a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. (Elnevezése a görög pentekosztész ’ötvenedik’ szóból származik.) A zsidó vallásból ered, ahol a pészach utáni ötvenedik napon, sabouthkor az aratás, az első gyümölcsök, majd később a tízparancsolat adományozásának az emlékét ülték. A keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy tanai szerint Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt, vagy kiáradt, az apostolokra.

A húsvéthoz alkalmazkodó pünkösd is mozgó ünnep a niceai zsinat (i. sz. 325) határozata óta.
Mindig húsvét után 50 nappal van, azért is mozgó ünnep, mindig máskorra esik.
A pünkösdhöz különböző eredetű és korú szokások fűződnek, a legarchaikusabb a pünkösdi királyválasztás.
A pünkösdi királynéjárás a Dunántúlon még ma is élő népszokás, ha nem is eredeti tartalmában és formájában. Egyes pünkösd hajnalán szedett növények gyógynövényként is használatosak. A pünkösd termésjósló a gabonafélékre, valamint időjóslónap is.A pünkösdi eső nem jó jelnek számít, hiába van májusban, amelyről azt tartják, "aranyat ér."

 A pünkösd-napi tilalmak mezőgazdasági munkára és egyes házimunkákra, kivált kenyérsütésre vonatkoznak. Néhány helyen ilyenkor tartják a barátságkötő mátkálást, komatál küldést.
Néhány gazdasági szokás is kapcsolatos pünkösddel: pünkösdkor cselédvásárt tartottak; ezen a napon szedték a báránydézsmát, ekkor kapták a pásztorok az ún. pünkösdi garast.
A pünkösdi királyné fejét általában rózsakoszorú díszíti, egyes változatokban rózsaszirmot hint maga körül.(magyarnéprajzilexikon)

Pünkösdkirály választásAmolyan legényvirtus volt, lovas versennyel, tűzugrással, tekézéssel. Aki a legderekabbnak bizonyult, egy évig ingyen ihatott a falu kontójára és minden mulatságra hivatalos volt. A pünkösd az udvarlás, párválasztás ideje. Ilyenkor enyhültek a szigorú szabályok, a leányok bátran mutatkozhattak választottjukkal.
A szokások ma már kihalóban vannak, de az ember érzi, ünnepre, pillanatnyi csöndre, játékra, társaságra szükség van most is. Üzenetet hordoznak ezek az ünnepek, az ember és a természet szeretetét hirdetik, csupa olyat, amiben megkapaszkodhatunk, és amik által továbbléphetünk.(kulturport.hu)


Azt hiszem, ehhez nincs mit hozzátenni...:-)) Talán csak egy képet a körhinták egy formájáról...



A búcsúról képeket jövőhéten tudok feltenni! Gyere le akkor is hozzám, vidékre!:-))



Ha tetszett a bejegyzés, ha érdekel a vidéki élet, légy rendszeres olvasóm, és csatlakozz facebook közösségünkhöz!


2012. május 23., szerda

Falusi kutak

Azon gondolkodtam, hogy vajon meg vannak-e még gyerekkorom utcai kutai, ahol annyiszor ittuk a finom vizet játék közben? És egyszerűen nem tudtam felidézni, hogy ott áll-e még, ahol eddig...Hányszor vagyunk úgy, hogy nap mint nap eljárunk valami előtt, mellett, és még sem tudunk róla semmit! Milyen színű, milyen magas, és egyáltalán meg van-e? Legyen az bármi. Így vagyok én is a kutakkal.
Ezért egyik nap séta közben, vittem a gépemet, és az emlékeimet magammal, hol is voltak ezek a kék kutak?? Jó pár eszembe jutott, és biztos van pár ami nem, és messze is van tőlünk. Így a környékem kutait kezdtem keresni. És megtaláltam őket, számszerint ötöt! Mind áll a helyén, kékségében, de nyomó nélkül, mivel már kivonták őket a forgalomból. Az ingyenes víz már luxus, akárhogy is nézem, így ezen nem is csodálkoztam. És tudtam is. De egyszer azt olvastam, hogy minden településen, főleg fő út mellett, kell ilyen működő kút. Nem mentem végig több kilométeres fő utunk mellett, de egy jócskán mellék út végén találtam egy működő kutat! Nem tudom szabályozza-e most az utcai kútról történő vízhordást törvény, gondolom igen, és feltételezem az életvitelszerű használata nem engedélyezett, ismerve a vízköbméter árát.

Addig- addig nézelődtem, hogy találtam egy-két eredeti kutat is, udvarokban, nyomós kutat, kerekes kutat. És persze új "műkutakat", amelyeket készen vett a gazdája, szerintem minden egyediséget nélkülözve beállították őket dísznek. Nincs is ezzel baj, de szerintem jobb ha régi kútgyűrűt újítunk fel, használt cserép díszíti, és rozsdás vödör lóg az oldalán...De nyilván ez csak az én véleményem.
Addig is itt vannak a képek, néhány infóval...



Letagadhatatlan falusi "feeling"...De buta szó ez így:-)! Legyen inkább hangulat!


Egyszerű kerekes kút, minden csicsát nélkülöz; még a vödröt is...:-)

A bennük levő víz nyilván ihatatlan, nem csak a nitrit és nitrát tartalom miatt. De jó, hogy megőrizték, mert ezeket még emberi erővel ásták ki, kemény fizikai munkval. Ástak, mertek, húzták fel a sarat, majd több gyűrűt egymás felé tettek. Milyen egyszerű ez így leírva, de el sem tudom képzelni, micsoda herkulesi munka lehetett ez akkor! És még mindig állnak!

Itt már változtattak a víznyerés módján!






És azok a bizonyos kék kutak, a hatvanas évek közepéről! Nálunk akkor vezették a vizet.


Fő út mellett, kar nélkül...körbe ásva.
Itt pedig betöltve. Nem látszik a vödörtartó rész sem.


Ez a működő szerkezet. Mindene meg van. Kar, és tartó rész, láthatóan lefestve, vigyáznak rá.


A bizonyíték, hogy működik! :-)) Évek óta nem nyomtam meg...


Most megtettem...Tiszta víz...



Kerekes kút kereke...



Nézz a kút fenekére! Félelmetes!


Egy gémeskút Mezőkövesdről...
 Egy-két kiegészítő:

Vödröm kutamon pózol

Zománcos vödör egy helytörténeti kiállításról.

Vizes kanna ugyanonnan...
saját képek


Szeretem a kutakat, és a zománcos tárgyakat. Van bennük valami örök, és valami könnyű elmúlás egyidőben.


Ha érdekel a vidéki élet, és tetszett a bejegyzés, látogass meg újra, légy rendszeres olvasóm, csatlakozz facebook közösségünkhöz!











2012. május 21., hétfő

Horgolt terítő ajándékba

Egy kedves barátomnak készült ez a kis terítő. Anyukám készítette, a barátom kék-fehér konyhájába.
Nagy szeretettel adtam neki, és nagy szívvel, amely " tekeri a verklit":-)









Ha érdekel a vidéki élet, ha benned is lakik egy vidéki lélek, légy rendszeres olvasóm, csatlakozz facebook közösségünkhöz!


2012. május 18., péntek

Virágtartók vidéki stílusban, ahogy én szeretem...


Az elmúlt hetekben petúniát ültettem ide-oda, olyan helyekre, amelyekre viszonylag ritkán szoktak.
Régi kedvencem, az itatóvályú-van kettő is belőle felújítva- amelybe minden évben kerül virág.

Az itatóvályú a disznóólból "vitézlett le", vagyis évtizedek óta csak "porosodott" a hátsó traktusban nagyszüleimnél, így egyet gondoltam, és lám! kettő lett belőle! Na, félretéve a viccet, tényleg kettőt vettem birtokba, és maradék mészkőlapokkal "burkoltam be". A mészkőlapot kutunk betongyűrűjéhez vettük, és a maradékot hasznosítottuk így. Én csemperagasztóba-fagyálló- raktam, az előzetesen kalapáccsal, véletlenszerűen összetört lapokat. Előtte lemostam, portalanítottam, igazából én felragasztáskor is bevizeztem, mert iszonyú meleg volt, amikor csináltam. (A lapok inkább vékonyabbak voltak, fél-egy cm.) Aztán szemrevételezéssel, érzésre rakosgattam a darabkákat; nem volt túl sok, így nem nagyon válogathattam. Úgy raktam, hogy mélyebben belenyomkodtam az anyagba, így nem kellett még fugázni is. Ahol úgy éreztem hogy kevés a "fuga" a lapok között, oda még anyagot tettem. Kellő távolságra kell tenni a lapokat, hogy esetleg szét ne fagyjanak. Ügyelni kell, hogy nem legyen légbuborék, és egységes legyen a "fugázás", jól fedje le a felületet. Végül kezeltem fagy ellen, boltban vehető anyaggal, de hallottam már azt is, hogy egyszerűen étolajjal kenik le. Végül is... Akár. Egyébként nyakig csemperagasztós votlam, kis túlzással. Elég macerás meló, hosszadalmas: igazgatni a darabokat, kenegetni párhuzamosan, törölgetni, és legvégül legalább kétszer- háromszor áttörölni, lemosni, hogy a kőre ne száradjon rá a fuga, de óvatosan, nehogy kimossuk közülük.) Én nem tudok, nem szeretek kesztyűben dolgozni, így jól ki is marta a kezem. A lapok között ugyan is kézzel igazgattam el az anyagot többek között, meg persze vizes szivaccsal.Te legyél elővigyázatosabb!:-)
Azóta is jól szuperál, nem fagy fel, nem potyog le, kellően rusztikus is. :-) Láthatón nem tökéletes, de egy hobbi "dekoratőrtől" nem várható el a profizmus.(Vagy igen?)

Később lyukat fúrtunk géppel az aljába, mert megállt a víz benne, és az nem kedvezett semminek, amit beleültettem. Így a víz elvezetése is megoldódott.
Télen kinn van, borzasztó nehezek, két felnőtt férfi ember kell a mozgatásához, de semmi baja nem esett eddig. Ezeket a vályúkat még nagyapám öntötte, betonból, jó kemények, tömörek, elnyűhetetlenek. Sok helyen látom hogy kihasználatlanul hevernek a kiürült csirke udvaron. Érdemes egy-két napot rászánni, és újra életet lehelni belé, új funkciót adni neki. Sokáig -évtizedekig-fog szolgálni minket is!

Az itatón látható kék zománcozott-mellesleg lyukas- lavórt, a házunkkal "örököltük". A lyukak víz elvezetést szolgálnak mostanra, mivel "őt " is átminősítettük virágtartónak. Ebbe viszont csak kisebb növényeket érdemes tenni, mert én tavaly muskátlit tettem, és a virág nem nőtt benne, csak pangott.
Egyébként jól mutat, én szeretem.




A beültetéshez termőföldet, és virágföldet(általánost) használtam. Jól összeforgattam őket.




Óvatosan kivettem az előzetesen belocsolt!!! apró petúniákat a hajtatóból. Mondhatom, igen gyengécskék voltak.


Óvatosan elültettem őket, majd meglocsoltam.

Beültetés után...




Körülbelül három hét múlva így néznek ki:
A napokban..Azért mutatom meg, mert a petúniát egy áruházban vettem, tudjátok az a tizes pakk volt. Tartok tőlük, hogy nem túl erősek, de idén rácáfoltak. Mind virágzik, szépek.
Megvagyok elégedve velük!.


Ez a kisebbik itatóm, előtte bazsalikom...



Élet a lavórban...


Ebben a kosárban dísznapraforgó kel éppen...
Levendula bokrom egyike hajt végre, egy kis vadárvácskával a tövében:-)

A fókuszom katasztrófális lett, de azért ide teszem rózsikámat is, mert én bizony nagyon meglepődtem, hogy már a rózsa is itt tart! (Sokat vagyok benn a kisfiammal, így időnkét kiesik egy-két nap. Az alatt pedig minden megváltozhat ide kinn:-))



A nefelejcset kifejezetten szeretem, és ilyen rózsaszíneset még nem láttam. Ezt egy utcán találtam...
Neked is tetszik?


Ha van ötleted, mit lehet még "bevetni", akkor írd meg nekem!


Ha érdekel a vidéki élet, ha benned is él egy vidéki lélek, akkor légy rendszeres olvasóm, csatlakozz facebook közösségünkhöz!
Ezt megteheted itt!






2012. május 15., kedd

Kerteljünk! Hajtások eső előtt, és után.


Hosszas szárazság után kaptunk esőt, de én még előtte jártam körbe a kertünkben. Láthatóan száraz volt a föld, így azt hiszem érdemes egy pillantást vetni arra, milyen NE legyen a föld a növények "nyakánál". Ilyenkor aztán elő a kapával, vagy a horolóval, és lazítani, lazítani, lazítani... a földet. Ha nem tesszük, nem nő a vetemény, és hiába dolgozunk eddig.


Most az eső után, szintén "felmértem a terepet", jócskán kapálni kellene. Az esőnek hála hatalmasat nőttek a veteményeink. Nem csak a gazda szeme hizlalja őket...
 Azt hiszem elmondhatom, hogy a természet és az ember egymással karöltve működik jól...



Borsó vetemény május elején


Kukorica magról vetve
A kukoricával, borsóval jelenleg nincs feladat. A kukoricát fialni szükséges, vagyis a mellékhajtásokat le kell törni. Ez azért szükséges, mert nem nő egyik ág sem igazán, és a termés is csenevész lesz rajta. Egy erős szárra lesz/van szükség, amin 4-6 cső kukorica is megterem majd. 

Krumpli kapálás után

A krumpli már nem csak kapálást igényel, hanem a kikelő krumplibogarakra is figyelni kell!Hajtsd fel a bokrok leveleit, és ha kis narancssárga pöttyöket észlelsz egy kupacban, azok bizony ők! Kezdd el a védekezést, bio módon, hogy leszedegeted, vagy permetezéssel. Az előbbi idő igényesebb, de legalább nem a krumplid kapja a mérget. Ha nincs időd, vagy túl sok a bogár, ez nem kivitelezhető. Akkor a biztonsági előírások betartásával permetezd le, és várd meg az eredményt. Igen makacs "jószág" a bogárka, így hamar jön az utánpótlás. Sokszor ha a te kerted tiszta is, a szomszédból átvándorol. Szóval nagyon kitartónak kell lenni egész nyáron, ha menteni akarjuk a bokrokat! Én még nem találtam!



Kapálás előtt; látható hogy mennyire szoros a föld körülötte.
Eső után, újabb kapálás előtt:-) A méretbeli különbség jól látszik!



Metélőhagymám virágzik, én vázába teszem...nagyon szeretem, mert szép.



Sarkantyúcska, kihajtott éppen...



Fenyő hajtások...

Tuja hajtások:-)



Eső után...a napokban:

borsó 


 kukorica


tök-félék



petrezselyem



 paradicsom palánta kikarózva




"Lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér"...



Pünkösdi bazsarózsa, mire ünnep lesz, le fog virágozni:-(

Ajánlom figyelmedbe korábbi írásaimat:Kerteljünk!  Veteményezési praktikák


Ha érdekel a vidéki élet, ha benned is rejtőzik egy vidéki lélek, látogass meg újra, csatlakozz facebook közösségünkhöz, ahol még több képet mutatok Neked! Ezt megteheted itt!




2012. május 14., hétfő

Különleges szekrényke Emesétől:-)

Ma ismét az inspiráció kerül előtérbe!
Alább egy különleges szekrénykét mutatok be nektek, amelyet Emesétől kaptam kölcsön:-)

Azért különleges, mert nem akármiből készült:régi teknő az ajtaja, gyönyörű vaspántokkal felszerelve, azt hiszem igen ritkán láthatunk ilyet! A polc is megéri a rászánt időt; ilyen vastag polccal is régen találkoztam már! Tömör, masszív, időtálló, és stílusos!


A tartalma is izgalmas, megéri elemenként átnézni, ízlelgetni! Esetleg kiszaladni a sufniba, és behozni azokat a tárgyakat, amelyeket eddig nem tudtunk hová tenni. 
Megörökölt csip-csupságokra gondolok, amiknek eddig nem volt helye...


Ha nincs is ilyen teknőnk, akkor is felszerelhetünk egy új nyitott polcot a konyha falára, és kirakhatuk "porfogónak" esztétikus módon régi sótartókat, dobozokat, porcelán bögréket, törött füllel:-))! 
A lelkesedés mellett ne feledkezzünk meg "a kevesebb több" elvéről (én ezt vallom)!


És most nézzük a szekrénykét!


Közelebbről...




Távolabbról
A polcok szín szerint eltérő hatást keltenek!



Ez az egyik kedvencem...




Érthető, nem?:-)





Nyitva az ajtaja...




Teljes pompájában! Nem is tudom, mi a jó szó rá??

TE MIT GONDOLSZ EMESE SZEKRÉNYÉRŐL?
KÉRLEK, ÍRJ MEGJEGYZÉST!

Még több képet mutatok neked itt!



Ha tetszett a bejegyzés, látogass meg újra!

Ha érdekel a vidéki élet, ha benned is rejtőzik egy vidéki lélek, légy rendszeres olvasóm, és csatlakozz facebook közösségünkhöz!
Ezt megteheted itt!