Az a bizonyos falusi kredenc, vagyis felújítás képekben

Volt egyszer egy régen, egy kredences bejegyzésem, amiben a kredencről elmélkedtem bőszen, és arról, hogy majd egyszer remélem feltudok újítani egyet-kettőt...Egészen pontosan itt olvashatod el, miről beszélek most:itt olvashatod el.
És akkor egyszer csak minden körülmény a kezem alá játszott: a kései jó idő, az egyéb jóval lényegesebb munkák elvégzése, befejezése, gyermeki toleranciaszint jótékony emelkedése:-) és a "Most vagy soha!" érzés, ami végül pár nap alatt meghozta gyümölcsét.
A teljes munka, reggeltől estig szerintem két, három nap lett volna, de mivel napota pár órát tudtam rászánni, így egy hetembe tellett...Jó volt vele dolgozni, el is határoztam, hogy évente egy valamit felújítgatok.
Néhány képet készítettem magamnak, amit itt is megosztok hátha valaki szintén próbálkozik, távolról sem profi de azért vállalható módon felújítani és nem kidobni ilyen szekrénykéket, vízpadokat, ülőkét, vagy bármit.

Ez a lecsiszolás utáni közvetlen állapot. Csiszolása inkább hőlégfúvózás volt, mert lecsiszolhatatlan festék volt rajta, a háború előtti időkből. Látható, hogy nem sikerült teljesen erezetig menni, amit úgy hidaltam át, hogy meghagytam itt-ott a zöldet, egyféle koptatott hatást kiváltva így. A lazúr előtt lenolajkencéztem, kívül belül, de a spaklival történő festék lekaparás után 60-as, 80-as csiszolóval, kisgéppel csiszoltam hosszasan. Azért a csiszolás sokat segített. Szép fehér fát kaptam, itt -ott zöldes festéknyomokkal:-)

 

 

Sajnos a fényviszonyok túl erősek voltak, így borzasztómustárosnak tűnik, de nem az! Ellenben nem igazán az én színem, nekem túl vörös, de ez a festék volt rászánva. Gyerekbarát vízbázisú, teak, ami sokkal barnábbnak tűnt a dobozon. Azt tervezem, hogy még egy esztétikai csiszolás után egy diósabb árnyalatot fog kapni. Nekem ez a natúr állapot tetszett a legjobban, igazán erős hatást váltott ki...Nem hagyhattam sajnos így, mert kinti bútor lesz, és azért védeni kell, pedig egyáltalán nem szuvas, ami meg is lepett!

 

Itt azért látszik, hogy nem mustársárga.Lecsértük a gombokat is, kerámiára, néhány zsanért is kioperáltunk, amit muszáj volt. Egyébiránt kitűnően működnek  régiek.

Itt látható zöldes árnyalat...

 

Hiányzik még az üveg a vitrines részből, de alább jelenlegi, egyenlőre véges állapota látható.
Ez a szekrény mostantól fedett teraszunk új dísze:-) Szeretjük!!

Górék és főgórék

Emlékeztek még a kukoricagórét is tartalmazó képekre a Vidéki Otthon - Falui Porta oldalon?Ha nem, nézd meg gyorsan:http://avidekitthon.blogspot.hu/p/videki-otthon-falusi-porta.html
Ma átszaladtam a blogon, és örültem "multmentő" bejegyzésének, amelyben nem csak a szöveg, de a képek is nagyon jók! Szeretem ezt a blogot! Nézd meg te is, miféle górékra akadt múltmentő!
Itt ovashatod azonnal: http://multmento.blog.hu/2013/10/28/gore_vadaszaton#comments 

Parasztházak

'Parasztházak' címmel új képsort tettem fel a 'Vidéki Otthon- Falusi Porta' oldalra. Egy kis ízelítő:

'Cserépfalui házak' a képet 'hajna' készítette, a kép forrása:országalbum.hu

Ezt az oldal időközben töröltem. (Gitta)szerk.

Vásznak, terítők

Régi tartozásomat rovom most le, magam, és más előtt. Nyári képeimet töltöttem föl, kiegészítve néhány itthoni terítővel, régi törölközővel.

Ezek legjava használható ma is, van ami "vadonatúj"! Néhány darab még anyukám stafirungjából való, ilyen terítője, köténye ma is mindennapos használatban van.

Az első képek pedig még a csángófesztiválról valók.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Megtalálsz a Facebookon is, ha szereted a vidéki hangulatot, lakberendezést, életformát!

Csatlakozz hozzánk!

 

Ezt megteheted itt!

 

 

Csángó Fesztivál és bajuszmelengetés

Már megint nem bírtunk a fenekünkön ülni, és múlt péntek délután felkerekedtünk a közeli Jászberénybe! A csángófesztivált látogattuk meg, és mindenkinek szívből ajánlom!

A város szívében lezárták a forgalmas utakat; kirakodók, sátrak, és színpadok között múlattuk a drága időt! Ekkora kirakodó vásárt már régen láttam! Egyetlen szépséghibája, hogy ide beengedték a műanyag vackokat, ami tényleg a legalja kategória, úgy mint kvarcóra, és egyebek. Ezek valahogy nem illettek a képbe. De szerencsére elenyésző volt, a rengeteg eredeti kézműves termék mellett: kerámiák, szőttesek, csuhé tárgyak, kézműves sütik, határontúli fazekasok sorakoztak, hosszú tömött sorokban. Itt is kapni langallót, csak itt jászlepénynek hívják, és jóval kevesebb a feltét rajta:-(( Spórolós lepény!)A nevek egyébként nagyon fantáziadúsak, például bajuszmelengető....
A program is vegyes, természetesen inkább nemzetközi hagyományőrzésről beszélhetünk, mivel mexikótól-romániáig voltak felépők. Mi egy mexikói csapatot kaptunk el, de ez "csak "amolyan térzene volt, mackónadrágban és egyenpólóban nyomták a Capitant...Gondolom nem ez a hagyományőrző ruházatuk:-)
A színpadon viszont néptáncosok váltották egymást, amit jó lett volna nézni, de a hintázás fontosabb volt, így csak füleltem bőszen!
Egyébként a város nagyon sokat fejlődött -szerintem-mivel a folyó mellett is kis sétány építettek, a mozi környéke is járható, és egyéb parkosítás is tetten érhető! Szerintem élhető szép kis jász város lett Berényből mára!

A fesztivál egyébként neves zenekarokkal is büszkélkedhet, mint Csík Zenekar, Racka Jam, és egyebek, tehát tényleg érdemes rászánni egy napot, aki közelebb él, mint mi, egy délutánt! És vásárfiát is vihetünk haza! Jaj, de jó!!

Erdélyi botratekert, vagyis kürtőskalács, kiváló tálalásban!

Ebben a teknőben az ízek sorakoztak!

Ezek a pöttyösbögrék a kedvenceim voltak (lehet hogy művészeti értéke alacsony, de nagyon aranyosak szerintem:-)

 Ezek a függő tökházikók is kedvesek!

Rengeteg fatárgy volt...

Ez az igazi piaci hangulatot képviselte, ahogy azt kell...

Cukormentes "édességek". Nem kóstoltam, mert azt gyanítom jobban néz ki, mint az íze...szerintem az reform, bár legközelebb nem hagyom ki!

Eldugott csodásan felújított házikó, a sűrű fásban.

A mexikói banda éppen táncra buzdítja a jó magyar legényeket:-)

Az új sétány, igazán hangulatos lesz, ha elkészül...

Szintén egy városi pillanatkép, a rendben tartott parkok egyikéből...

Végül, Éliás és Tóbiás, a két jóbarát dödölle evésre csábítgatja a járókelőket!



Egy későbbi bejegyzésben ruházatot mutatok, melyeket itt fotóztam! Nézd meg azt is, megéri!
Megtalálsz a Facebookon is, gyere, és légy vidékjáró!

Itt csatlakozhatsz a vidék szeretők csapatához!



Üdvözlettel:Gitta

Májusfa, a hagyomány

Szerelem, Hagyomány, Varázslat a májusfa árnyékában, a 21.században!

A magyar nyelvterület nagy részén május l-jére virradó éjszaka állították, illetve állítják a májusfát. A május elsején állított fákat pedig sokfelé pünkösdkor bontják le. A májusfa, a zöld ág, a természet megújulásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.

A magyar nyelvterületen a májusfa-állításnak két jellegzetes formája ismert: az egyik a lányos házakhoz vitt májusfa, a másik a középületek, kocsmák előtt felállított májusfa.

A májusfák beszerzése a férfiak, fiúk, legények feladata volt régen, és ma is.  A környéken fellelhető nyárfák igen kedveltek... Legtöbbször az éj leple alatt lefűrészelt, levágott ágat díszítették/díszítik fel, ma már inkább krepp-papírral, lufikkal.
A májusfának alapvetően két változata van: kivágott, sudár, esetenként kérgétől megtisztított fa, melynek csak a tetején hagyták meg a lombját, vagy virágzó, zöldellő gallyak, ágak. A magyar nyelvterületen a májusfák tájanként változó típusba sorolhatók, így Nyugat-Magyarországon a letisztított kérgű fa, tetején lombbal, vagy magas póznára erősített zöld ág, az Alföldön többnyire kisebb, egészében felhasznált fa a jellemző. Északkelet-Magyarországon is ehhez az utóbbihoz hasonló módon készítik a májfát, de újabban terjed a virágcsokor, illetve a virágkosár ajándékozása.

A fákkal kapcsolatosan kétféle követelmény van: sudár, magas legyen vagy fiatal, zsenge. Az ágak pedig zöldek vagy virágosak. A helyi lehetőségeknek megfelelően változik a fa fajtája, mely lehetett nyárfa, nyírfa, fenyőfa, fűzfa, virágzó cseresznyeág, meggyág, orgona stb. Felénk a nyárfát részesírik előnyben, bár egy-két májusfán kívül nem igazán látni már ezt hagyományt. Pedig igazán kedves, és romantikus gesztus!

Valahol azt olvastam, hogy tiltják a májusfa állítását, az erdők, és tulajdonosaik védelmében. Nyilván nem tesz jót sem a hagyománynak, sem a tulajdonosnak, ha reggelre megritkítják a faállományt, hagyomány ide vagy oda. DE érdemes lenne az egyébként is levágott ágakat félre tenni, felajánlani liyenkor, amit bátran fel lehet vállalni, és nem jár érte fő vesztés:-)

A májusfákról a Néprajzi Lexilonban olvasgattam...

forrás

Még több képet mutatok Neked a vidéki életről,  itt!

Egy újabb kihalófélben levő hagyomány. Ha tudsz, tégy érte!

Ha tetszett a bejegyzés, légy rendszeres olvasóm!

Ha érdekel a vidéki élet, ha benned is rejtőzik egy vidéki lélek, akkor látogass meg újra, csatlakozz facebook közösségünkhöz!

Ezt megteheted itt!