2014. november 23., vasárnap

Egyszerűen Piros

Ha a piros színt kérdezed, háát, talán húsz évig idegenkedtem tőle...Tényleg sokáig, és komolyan. Ma sem része például a ruhatáramnak, csak egy- egy "karácsonyi darab" erejéig, de kiegészítőként apró lépésekben, megkedveltem. Emlékszem, akkor változott a környezetem, változott ez életem, és talán, meg hát persze: változáson mentem át magam is természetesen. Először csak kezembe akadt egy -egy pamutpóló, aztán más kicsinységek. Észrevettem, hogy piros! Megijedtem: mi ez, ki ez?:-)

De nem estem kétségbe: a színek szeretetének változása ugyanolyan természetes folyamat, mint az ételek tekintetében kialakult ízlésünk és gusztusunk változása. Nem szeretted a sóskát? Most pedig igen? Ennyi. Átalakulunk - formálódunk. És akkor nem beszéltünk a ' korszakokról'! Arról, hogy van akinek egész korszakai vannak, aminek következtében minden létezőt arra a színre alakít, fest, varr. Vagy a falszínek. Van aki a színesek felől evez a fehér szín felé: élénk-pasztel-fehér, és van ki fordítva. Egy ideig jól esik a napsárga, de ma inkább a letisztultságra vágyunk. És aztán olyan jó egy - egy régi színnel találkozni újra. És van ami meglepő: ezt hogy szerethettem?
A téli ünnepek előtt  előjönnek a színek, így a piros.
A föld színek rajongója vagyok, voltam és maradok. Ehhez érett be a fehér, és ezekhez csatlakozik alkalomadtán néhány más árnyalat. És ilyenkor télen, nem csak karácsonykor, szívesen díszítem a teraszt piros tárgyakkal. Ezekkel itt alább:

 
Az öreg asztalról...


 
A fehér mindig jó választás!




 
 
Nemcsak gyertyát tehetünk bele...
 
 
***
 
Újabb részletek kerülnek elő...




A súly, nem felesleg ebben az esetben:-)
 
 
***
 
"Szív nélkül nincs élet mégsem..."
 




És a nagy kedvencem!!
 

 
A piros postaláda, mint karácsonyi dísz. Egy Posta Múzeum emléke egyébként...
 
***
Fából szarvas, egy-két gyerek játék is ide kerülhet...



 
 
***
 
No ez, egy pillantás eredménye.
 


 
Ha van néhány piros bizsu, nyaklánc, karkötő, díszítésként is gondolj rájuk!
 
A túlzsúfoltság elkerülésének érdekében válogass!
És...
...gyere el facebook oldalamra is!
 



2014. november 8., szombat

Zöld és Kék

Már írtam, hogy van néhány öregecske bútorom, ami megérdemel egy kis gondoskodást. Ez a szekrény az egyik. Zöld - fehér zománcos volt.
Aztán elkezdtem letisztítani.
 
 


 
De hamar rájöttem, erre nem lesz időm sosem.
 
Így lehőlégfúvóztam, és kezdetben egy-két kisebb elemet le is csiszoltam, erezetig.

 
Gondoltam így hagyom - másnak is tetszett - de mégsem volt az igazi, ráadásul az elkezdett csiszolás kívánta a folytatást.
 
 
De csak nem akart sikerülni.

 
Végül vettem egy elefántcsont színű 2in1 selyemfényű zománcot, amibe némi kéket, és zöldet kevertem.
 
....éééés, lefestettem az egészet, egy gyönyörű verőfényes őszi napon, még szeptemberben. Vizes bázisú festék volt, pillanatok alatt száradt, így két rét festéssel, három óra alatt végeztem, és nagyon örültem, hogy ezt választottam, mert a selyemfény gyakorlatilag nem fénylik, viszont selymes a tapitása, inkább matt a felülete. Éppen nekem való.
 
A színén sokáig, hónapokig töprengtem, mert a kék kevésbé az én világom. De ez a színárnyalat tetszik, és más színben sem láttam magam előtt, esetleg fehérben gondolkodtam.
 
Még nincs készen, mert fogantyúk kellenek rá.
 
Később egy fedett verandán lesz kinn, addig itt melegszik benn.
 
Kedves nekem...