A következő címkéjű bejegyzések mutatása: karácsony. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: karácsony. Összes bejegyzés megjelenítése
2017. december 26., kedd
Amikor a hétköznap is ünnepnap
2017. december 23., szombat
Fenyőerdő karácsonyra
Néhány éve készítünk itthon "alternatív karácsonyfát", persze csak játékból! Fából, papírból, idén fonalból, és más anyagokból gyártottuk. Kis papírtölcsért formáztam, azt betekertem zöld fonallal. Egyszerű csengettyűs, illetve cukordíszekből álló díszítést kaptak, fahéj törzset ragasztottam alá, amit egy maradék kartonlapból méretre -kör alakúra -vágtam, és beillesztettem a tölcsér, vagy inkább kúp alá. Az egészet egy faszeletre ragasztottam ragasztópisztollyal.
Végül mellé tettünk egy házikós mécsest, néhány tobozt, ebből lett egy kis "erdő".
Bár igaz, hogy november óta készülődök, és ha szétnézek, mondhatom, hogy elégedett vagyok, mégis adódhat csip-csup nehézség, ami óriásinak tűnhet. Kialvatlan, az izgalomtól koránkelő gyermek, utolsó morzsák felcsipegetése, stb...
Ezért jó dolog az alkotás, egy-két simogató mozdulat, a meleg cserépkályha lehelete.
Köszönet és hála, hogy ezt átélhetem, átélhetjük.
Este későn aludtam el. Egy gondolatból homlokmozi lett: annyira erősen emlékeztem arra, hogy otthon, régen milyen volt lakni, milyen volt a karácsonyunk, majdnem mindig kettesben anyuval. Nehéz volt. Jó volt. Értékes volt.
Kívánok nektek is értékes perceket, napokat, perceket, amelyeket minden idejében értékelni tudtok.
A jelenben, és a múltban is. Kívánok szép ünnepet, kellemes karácsonyt, hagyományt és rítusokat, amelyekre mindig emlékezni fogtok!
Szeretettel: Gitta
Végül mellé tettünk egy házikós mécsest, néhány tobozt, ebből lett egy kis "erdő".
Bár igaz, hogy november óta készülődök, és ha szétnézek, mondhatom, hogy elégedett vagyok, mégis adódhat csip-csup nehézség, ami óriásinak tűnhet. Kialvatlan, az izgalomtól koránkelő gyermek, utolsó morzsák felcsipegetése, stb...
Ezért jó dolog az alkotás, egy-két simogató mozdulat, a meleg cserépkályha lehelete.
Köszönet és hála, hogy ezt átélhetem, átélhetjük.
Este későn aludtam el. Egy gondolatból homlokmozi lett: annyira erősen emlékeztem arra, hogy otthon, régen milyen volt lakni, milyen volt a karácsonyunk, majdnem mindig kettesben anyuval. Nehéz volt. Jó volt. Értékes volt.
Kívánok nektek is értékes perceket, napokat, perceket, amelyeket minden idejében értékelni tudtok.
A jelenben, és a múltban is. Kívánok szép ünnepet, kellemes karácsonyt, hagyományt és rítusokat, amelyekre mindig emlékezni fogtok!
Szeretettel: Gitta
2015. december 25., péntek
Karácsony
Örömmel díszítjük fel nem csak a lakást, de a teraszt, és a tágabb kertet is.
Mindig az egyszerűségre törekszünk.
A színekben kevésbé történt változás, inkább a kézzel készített fa fenyőnek, és fa csillagnak örültem!
Ezeket itthon készítettük.
Ez a kis tábla egy "kitett darab". Most üzenő...
Kedves látogatóimnak, bloggertársaimnak szeretettel!
A fenti fenyő kicsit skandináv módra díszítve.
Volt egy szürke festett változat is, de az ajándékba készült:-)
Készült még 50 cm-es is, ami igazán látványos.
Egy csillag is kikerült a fűrész fogai közül.
Régimódi hangulat egy apró részlete...
Üdvözlettel:Gitta
2014. december 22., hétfő
Díszek a dobozból
Ebben a hónapban előkerültek a régi, és az új díszek is. A régiek ebből a dobozból:-)
Ezek az üveggömbök maradtak meg, harminc évesek talán....
Ütött-kopott mind, de pille könnyű, kopogtatásra hangja van, és ha eltörik, vág.
Ma is szépek. Törékeny emlékek.
És ez itt alább?? Nos! Ez a mai kor remeke:-)
Egy kattintás és kész.
De micsoda öröm vele kattintgatni!
Megállok a felszólításra: anya, mosolyogjál már!!!!
És újra, és újra...csak arra vigyázok, nehogy ráfagyjon a mosoly az arcomra.:-)
2013. december 25., szerda
2013. november 29., péntek
Adventi meglepetés kalendárium
Először készítettem adventi kalendáriumot, amiben ugyan nem sok "kalendár" van, de számomra fontossá vált, miközben készítettem. Éjjeli munka ez, sok-sok türelemmel, és szeretettel felvértezve. A kalendárom több évre készült, apróságokkal, apróságnak.
Megmutatom.
Vettem két méter jutaanyagot. Alig lehet felénk kapni, ezért vettem ennyit. Mellé piros dekorfilcet.
Kellett még ragasztó, és ötlet...
Először egy A/3- as méretű kartonlapot bevontam a jutával. Csak ragasztottam, gyakorlatilag becsomagoltam.
Látod, a két végét behajtottam. Még ragasztani sem kellett.
Aztán elkeztem kivagdosni a filcből kicsi nyelveket. 24-et.
A nyelvek kicsik lettek, így még 24-et kivágtam, nagyobbat, amit a már felragasztott -zsebszerű- nyelvecskékre, mint egy kis zsebet szintén felragasztottam.Csak a széleit kentem be. Ez egy kicsit macerás volt. Aztán számokat is vagdostam ki, főleg a filcből, mert a juta szétfoszlott. Illetve volt egy zöld zseníliaszálam, abból is számok lettek...
A számok alá, hogy látszódjanak jutát vágtam, díszítésnek..
EZ lett belőle....
Kicsit közelebbről...
A valóságban szerintem mutatósabb, sőt! Igen hangulatos. Végül felakasztottam, no, az akasztót már felvarrtam, mert megtöltve azért súlyos lett:-)
2012. december 23., vasárnap
Ünnepre készülünk...
Békés, nyugodalmas, pihentető karácsonyi ünnepeket, és boldog új esztendőt kívánok minden kedves olvasómnak, látogatómnak!
Mottóul álljon itt Böjte Csaba dévai központjában készített képem, amelyet az ebédlő falán olvashatunk el...
Szeretettel: Gitta
Mottóul álljon itt Böjte Csaba dévai központjában készített képem, amelyet az ebédlő falán olvashatunk el...
Szeretettel: Gitta
2012. december 21., péntek
A finom szaloncukor...
A szaloncukor készítése házilag nekem még nem sikerült. Ezért megpróbálok olyat venni, amiért érdemes kicsomagolni a dobozból őket. A szép papírok nem mindig minőségi terméket rejtenek! De ezt bizonyosan Ti is tudjátok:-)
Azt hiszem a korral jár, hogy mostanra előtérbe került a minőség, a mennyiséggel szemben. Inkább kevesebb legyen, de annak legyen minden falata mennyei!
Én nagyon szeretem a marcipánosat...de igazán csak az jó -szerintem-ha étcsokiban van. Más nálunk a vajkaramelláért rajong. De az igazi kedvencem a trüffelkrémes, étcsokiban!
Azt is szeretem, ha régimódi egy kicsit, és papírban van, "sztaniolos" borítással. Tudjátok, amit régen kisimogattunk a füzet lapjai között, és én egy ideig ott őrizgettem...
Mikor a táblás csokikat elkezdték műanyagba csomagolni, nem szerettem. Ma is hiányzik a fényes zörgős papír, és emlékszem, mennyi csokipapírt összegyűjtöttem egy -egy dobozbam. Ma ez már nem lehetséges. De mindig van valami, mi az adott korra jellemző lehet, és talán érdemes összegyűjtögetni!
Ha van ötleted, mi lehetne, írd meg!
Ez -alább-a kedvencem most- néhány kép étvágygerjesztőnek:-)
Keress a Facebookon is, hogy még több képpel örvendeztesd meg magad a pihenés napjaiban is!
Csatlakozz itt a vidék szeretőkhöz!
Azt hiszem a korral jár, hogy mostanra előtérbe került a minőség, a mennyiséggel szemben. Inkább kevesebb legyen, de annak legyen minden falata mennyei!
Én nagyon szeretem a marcipánosat...de igazán csak az jó -szerintem-ha étcsokiban van. Más nálunk a vajkaramelláért rajong. De az igazi kedvencem a trüffelkrémes, étcsokiban!
Azt is szeretem, ha régimódi egy kicsit, és papírban van, "sztaniolos" borítással. Tudjátok, amit régen kisimogattunk a füzet lapjai között, és én egy ideig ott őrizgettem...
Mikor a táblás csokikat elkezdték műanyagba csomagolni, nem szerettem. Ma is hiányzik a fényes zörgős papír, és emlékszem, mennyi csokipapírt összegyűjtöttem egy -egy dobozbam. Ma ez már nem lehetséges. De mindig van valami, mi az adott korra jellemző lehet, és talán érdemes összegyűjtögetni!
Ha van ötleted, mi lehetne, írd meg!
Ez -alább-a kedvencem most- néhány kép étvágygerjesztőnek:-)
Keress a Facebookon is, hogy még több képpel örvendeztesd meg magad a pihenés napjaiban is!
Csatlakozz itt a vidék szeretőkhöz!
2012. december 15., szombat
Régimódi hangulat
Egy régi bejegyzésem...
Ezt a parázzsal "működő" vasalót már csak a múlt értékei között tartjuk számon. Nagyon szép állapotban van, ki van "svickolva." Talán nem eretnekség ünnepekkor új feladatot adni neki...
Néhány fenyőgally, gyertya, és kész az ablakpárkányra, vagy a terasz asztalra a díszítés. Két éve egy nagy vastag gyertyát tettem bele, az igazán szép volt, de most így esett...
Keress Facebookon is, ahol még több ünnepi, és vidéki képpel, életérzéssel találkozhatsz!
Csatlakozz itt!
2012. december 11., kedd
Apróságok (nem csak) karácsonyra
Hirtelen meglepetésként kaptam ezeket a szép filcből készült díszeket, anyukámtól. Nagyon tetszenek, főleg, mert -mint már írtam- a fánkra egy ideig nem akarunk törékeny dolgokat tenni.
Lefotózgattam őket, hátha még valakinek van kedve és ideje esténként ilyeneket varrogatni. Csak kézzel készültek, bizonyosan időigényes is, de szerintem egy este egyet meglehet -talán- csinálni.
Ezekkel a fa biztosan vidékies- naturális-hangulatot kap.
Alább pedig, egy szintén ajándékot mutatok nektek, ezt már legalább hat éve kaptam. Akkor nagyon kedvelt "kézműves" technika volt az üvegfestés, de ez az egyszerűbb, inkább gyerekeknek szóló verzió. A lehúzhatóra, ragadósra gondolok, ami nem látszik át. Ezt, a körben összeragasztható, mécsessel megvilágítható szobadíszt én már kiterítve használom, ablakon, kívülről nagyon jól mutat, és a hűtőn is kedves látványosság. Akitől kaptam, sokat dolgozott vele, igazán szeretem...Ha van kedved, sablonnal bizonyosan meg tudod csinálni!
Látod, már erősen rogyadozik, egy Mikulás is leesett a tetőről:-)- De amíg nem megy végérvényesen tönkre, addig kiteszem.
Egyébként hűtőmágnesek tartják.
És ajándékoknak sem utolsók!
További szép készülődést, ráhangolódást...
Lefotózgattam őket, hátha még valakinek van kedve és ideje esténként ilyeneket varrogatni. Csak kézzel készültek, bizonyosan időigényes is, de szerintem egy este egyet meglehet -talán- csinálni.
Ezekkel a fa biztosan vidékies- naturális-hangulatot kap.
Látod, már erősen rogyadozik, egy Mikulás is leesett a tetőről:-)- De amíg nem megy végérvényesen tönkre, addig kiteszem.
Egyébként hűtőmágnesek tartják.
És ajándékoknak sem utolsók!
További szép készülődést, ráhangolódást...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
