2013. november 29., péntek

Adventi meglepetés kalendárium

 
Először készítettem adventi kalendáriumot, amiben ugyan nem sok "kalendár" van, de számomra fontossá vált, miközben készítettem. Éjjeli munka ez, sok-sok türelemmel, és szeretettel felvértezve.  A kalendárom több évre készült, apróságokkal, apróságnak.
Megmutatom.
 
 
 
 

Vettem két méter jutaanyagot. Alig lehet felénk kapni, ezért vettem ennyit. Mellé piros dekorfilcet.
Kellett még ragasztó, és ötlet...







Először egy A/3- as méretű kartonlapot bevontam a jutával. Csak ragasztottam, gyakorlatilag becsomagoltam.






 
 
Látod, a két végét behajtottam. Még ragasztani sem kellett.


 
 
 
Aztán elkeztem kivagdosni a filcből kicsi nyelveket. 24-et.
A nyelvek kicsik lettek, így még 24-et kivágtam, nagyobbat, amit a már felragasztott -zsebszerű- nyelvecskékre, mint egy kis zsebet szintén felragasztottam.Csak a széleit kentem be. Ez egy kicsit macerás volt. Aztán számokat is vagdostam ki, főleg a filcből, mert a juta szétfoszlott. Illetve volt egy zöld zseníliaszálam, abból is számok lettek...
A számok alá, hogy látszódjanak jutát vágtam, díszítésnek..
EZ lett belőle....
 

 
 
Kicsit közelebbről...

 
 
A valóságban szerintem mutatósabb, sőt! Igen hangulatos. Végül felakasztottam, no, az akasztót már felvarrtam, mert megtöltve azért súlyos lett:-)
 
 

2013. november 5., kedd

Az a bizonyos falusi kredenc, vagyis felújítás képekben

Volt egyszer egy régen, egy kredences bejegyzésem, amiben a kredencről elmélkedtem bőszen, és arról, hogy majd egyszer remélem feltudok újítani egyet-kettőt...Egészen pontosan itt olvashatod el, miről beszélek most:itt olvashatod el.
És akkor egyszer csak minden körülmény a kezem alá játszott: a kései jó idő, az egyéb jóval lényegesebb munkák elvégzése, befejezése, gyermeki toleranciaszint jótékony emelkedése:-) és a "Most vagy soha!" érzés, ami végül pár nap alatt meghozta gyümölcsét.
A teljes munka, reggeltől estig szerintem két, három nap lett volna, de mivel napota pár órát tudtam rászánni, így egy hetembe tellett...Jó volt vele dolgozni, el is határoztam, hogy évente egy valamit felújítgatok.
Néhány képet készítettem magamnak, amit itt is megosztok hátha valaki szintén próbálkozik, távolról sem profi de azért vállalható módon felújítani és nem kidobni ilyen szekrénykéket, vízpadokat, ülőkét, vagy bármit.

Ez a lecsiszolás utáni közvetlen állapot. Csiszolása inkább hőlégfúvózás volt, mert lecsiszolhatatlan festék volt rajta, a háború előtti időkből. Látható, hogy nem sikerült teljesen erezetig menni, amit úgy hidaltam át, hogy meghagytam itt-ott a zöldet, egyféle koptatott hatást kiváltva így. A lazúr előtt lenolajkencéztem, kívül belül, de a spaklival történő festék lekaparás után 60-as, 80-as csiszolóval, kisgéppel csiszoltam hosszasan. Azért a csiszolás sokat segített. Szép fehér fát kaptam, itt -ott zöldes festéknyomokkal:-)




 
 
Sajnos a fényviszonyok túl erősek voltak, így borzasztómustárosnak tűnik, de nem az! Ellenben nem igazán az én színem, nekem túl vörös, de ez a festék volt rászánva. Gyerekbarát vízbázisú, teak, ami sokkal barnábbnak tűnt a dobozon. Azt tervezem, hogy még egy esztétikai csiszolás után egy diósabb árnyalatot fog kapni. Nekem ez a natúr állapot tetszett a legjobban, igazán erős hatást váltott ki...Nem hagyhattam sajnos így, mert kinti bútor lesz, és azért védeni kell, pedig egyáltalán nem szuvas, ami meg is lepett!
 




Itt azért látszik, hogy nem mustársárga.Lecsértük a gombokat is, kerámiára, néhány zsanért is kioperáltunk, amit muszáj volt. Egyébiránt kitűnően működnek  régiek.




Itt látható zöldes árnyalat...


 
Hiányzik még az üveg a vitrines részből, de alább jelenlegi, egyenlőre véges állapota látható.
Ez a szekrény mostantól fedett teraszunk új dísze:-) Szeretjük!!