Amikor a hétköznap is ünnepnap

 A hosszabb ünnepek hosszabb szabadsággal is járnak. Ez az az időszak, amikor nem tudjuk milyen nap is van; mikor is megyünk újra munkába, hová is tettük a karóránkat, vagy éppen délelőtt 11 -kor még nem öltöztünk fel...lassan elfogy az ünnepi süti, és a két ünnep közötti vendégeskedéshez újabb adagot kell készíteni. Ebben az évben úgy alakult, hogy több időt töltök a konyhában; nem bánom, mert a konyha jó hely, meleg és barátságos, és fényes...és piros, és jó illatú; lehet ott játszani, szeretettel díszíteni, együtt lenni. Amikor a hétköznap ünnepnap, akkor tovább tart a különlegesség érzése; tart még a szenteste varázslata. Élvezzük az illatokat, a közös játékot, a frissen sült sütit...

Fenyőerdő karácsonyra

Néhány éve készítünk itthon "alternatív karácsonyfát", persze csak játékból! Fából, papírból, idén fonalból, és más anyagokból gyártottuk. Kis papírtölcsért formáztam, azt betekertem zöld fonallal. Egyszerű csengettyűs, illetve cukordíszekből álló díszítést kaptak, fahéj törzset ragasztottam alá, amit egy maradék kartonlapból méretre -kör alakúra -vágtam, és beillesztettem a tölcsér, vagy inkább kúp alá. Az egészet egy faszeletre ragasztottam ragasztópisztollyal.
Végül mellé tettünk egy házikós mécsest, néhány tobozt, ebből lett egy kis "erdő".

Bár igaz, hogy november óta készülődök, és ha szétnézek, mondhatom, hogy elégedett vagyok, mégis adódhat csip-csup nehézség, ami óriásinak tűnhet. Kialvatlan, az izgalomtól koránkelő gyermek, utolsó morzsák felcsipegetése, stb...
Ezért jó dolog az alkotás, egy-két simogató mozdulat, a meleg cserépkályha lehelete.
Köszönet és hála, hogy ezt átélhetem, átélhetjük.

Este későn aludtam el. Egy gondolatból homlokmozi lett: annyira erősen emlékeztem arra, hogy otthon, régen milyen volt lakni, milyen volt a karácsonyunk, majdnem mindig kettesben anyuval. Nehéz volt. Jó volt. Értékes volt.

Kívánok nektek is értékes perceket, napokat, perceket, amelyeket minden idejében értékelni tudtok.
A jelenben, és a múltban is. Kívánok szép ünnepet, kellemes karácsonyt, hagyományt és rítusokat, amelyekre mindig emlékezni fogtok!

Szeretettel: Gitta

Karácsonyi tábla spatulából

Néhány spatula, táblafesték, és lakkfilc szükséges ehhez a táblához. A kellékek mellett csak arra van szükség, hogy időt szakítsunk rá, mert annyira egyszerű, hogy gyerekekkel is elkészíthető. Kedves ajándék is lehet, nekünk itthon van kitéve. 
Az óvodai adventi vásárra készítette a szülői karunk. Az ötletet a dajka néninek köszönhetjük, legalábbis én így tudom, de közösen készültek. Egyéb négyféle dísz mellett készült, és már akkor tudtam, hogy ebből feltétlenül vásárolok. 
 
Mára már csak apróságok maradtak az ünnepi előkészületekből, mivel már novemberben elkezdtük azt. Finom sütit sütünk, kirándulunk a Mátrába, esti fényeket nézünk, és gyertyafénynél esszük a "krumplinagyvacsorát" ami héjában sült krumpli lilahagymával. Traffozunk -egy autós társas -kifulladásig, memóriázunk, és kártyázunk. Aztán, várjuk a varázslatot...
 

Ez a karácsonyfa de szép!

Az idei karácsonyfa vásár nem különbözött a tavalyitól: hazacipelte az uram egy nyikorgó tolikocsival -most esőben, hogy még izgalmasabb legyen- a kis fánkat. Szép, formás kis fát választott: igazán jól mutat a nappaliban. Ledönthetetlen, súlyos tartóban -földben- díszeleg. Közben rájöttem, hogy így, elérhetetlenül bármilyen -akár üveg - díszt is rátehettünk volna...De így lett a legszebb! Kicsinységében és egyszerűségében is pompázatos, és szemet gyönyörködtető.

Elől egy régi fahéj csomagocska, még én csináltam.Utána az új filcdíszeink egyike, mögötte egy mázas kerámia szív, amelyet értelmi fogyatékkal élők készítettek, ebből egy egész kis sorozatom van. A harmadik képen is annak egy példányát látjátok .Aztán egy igazán régi üvegdísz, amit mindig fő helyre teszünk, egy régi-régi aranydió, nagymamámtól.Majd egy csúnyácska selyemgömb született újjá anyukám horgolótűje alatt, aki körbe horgolta őket...Végül kisangyalkánk...repül!

 

Íme, apró díszeinkről egy -egy életkép, ahogy apró-de annál fontosabb-életüket élik a fán, és betöltik küldetésüket!

 

  

 

 

Ünnepre készülünk...

Békés, nyugodalmas, pihentető karácsonyi ünnepeket, és boldog új esztendőt kívánok minden kedves olvasómnak, látogatómnak!


Mottóul álljon itt Böjte Csaba dévai központjában készített képem, amelyet az ebédlő falán olvashatunk el...

Szeretettel: Gitta

Régimódi hangulat

 

Egy régi bejegyzésem...

 

 

Ezt a parázzsal "működő" vasalót már csak a múlt értékei között tartjuk számon. Nagyon szép állapotban van, ki van "svickolva." Talán nem eretnekség ünnepekkor új feladatot adni neki...

Néhány fenyőgally, gyertya, és kész az ablakpárkányra, vagy a terasz asztalra a díszítés. Két éve egy nagy vastag gyertyát tettem bele, az igazán szép volt, de most így esett...

 

 

 

 



 

 

 

 

Keress  Facebookon is, ahol még több ünnepi, és vidéki képpel, életérzéssel találkozhatsz!

Csatlakozz itt!

Apróságok (nem csak) karácsonyra

Hirtelen meglepetésként kaptam ezeket a szép filcből készült díszeket, anyukámtól. Nagyon tetszenek, főleg, mert -mint már írtam- a fánkra egy ideig nem akarunk törékeny dolgokat tenni.

Lefotózgattam őket, hátha még valakinek van kedve és ideje esténként ilyeneket varrogatni. Csak kézzel készültek, bizonyosan időigényes is, de szerintem egy este egyet meglehet -talán- csinálni.

Ezekkel a fa biztosan vidékies- naturális-hangulatot kap.

 

 

 

 

 

 

 

 

Alább pedig, egy szintén ajándékot mutatok nektek, ezt már legalább hat éve kaptam. Akkor nagyon kedvelt "kézműves" technika volt az üvegfestés, de ez az egyszerűbb, inkább gyerekeknek szóló verzió. A lehúzhatóra, ragadósra gondolok, ami nem látszik át. Ezt, a körben összeragasztható, mécsessel megvilágítható szobadíszt én már kiterítve használom, ablakon, kívülről nagyon jól mutat, és a hűtőn is kedves látványosság. Akitől kaptam, sokat dolgozott vele, igazán szeretem...Ha van kedved, sablonnal bizonyosan meg tudod csinálni!

Látod, már erősen rogyadozik, egy Mikulás is leesett a tetőről:-)- De amíg nem megy végérvényesen tönkre, addig kiteszem.

Egyébként hűtőmágnesek tartják.

És ajándékoknak sem utolsók!

További szép készülődést, ráhangolódást...

Karácsonyfa dilemma...

Idén más lesz nekünk a karácsony, mert a fiunk 1 éves, igazi vidéki kisfickó, erős, és érdeklődő, így  el kellett gondolkodnunk, hogyan is lesz karácsonykor? Mert hogy felmerül az a tény, hogy kő kövön, inkább dísz díszen nem marad tőle. Tehát mi legyen a karácsonyfával? Mindenféle megoldáson gondolkodtam...például tegyük a cserépkályha tetejére! Na persze, de olyan kicsi fa nem létezik. Ez tehát elvetve. Tegyük a járókába, amit egyébként sem használunk semmire, csak anya tanulmányait őrizzük benne:-) De ez sem igazán jó ötlet, és lássuk be, nem is túl esztétikus! Míg aztán jött a megmentő ötlet! Végig gondoltam mitől is kell tartanunk: elrántja, lebontja. Tehát, legyen nehéz, legyen törhetetlen! Akkor pedig gyökeres fenyőnk lesz, és rajta szalmadíszek, néhány régi üvegnek tűnő piros műanyag dísszel. Ezt tehetjük a földre is, a földjét alaposan elrejtem előle, és a díszekért sem kár, pótolhatók!
Volt nekünk már gyökeres fenyőnk, nem is egy. Szépen meg is nőttek, egy  a belső kertben van, legalább 4 méteres, kb. 4-5 éve ültettük ki. Bevallom, én nem őrjöngök, ha kivágott fenyőnk van, mivel be kellett látnom, hogy a kertek, amelyek a fenyőket be tudják fogadni, végesek. Tehát szép gondolat imígyen "megmenteni" őket, de egész egyszerűen nem lehet egy életen át fenyőket menteni. Legalább is nálunk nem. Bennem is mocorgott mindig, hogy milyen csúnya dolog az emberektől, önző módon kivágni, feldíszíteni, aztán jobb esetben tüzelőként végezni, rosszabb esetbe a kukák mellett árválkodni hagyni őket,  vagyis hozzájárulni ehhez a szomorú véghez. Aztán évek alatt szelídült ez az érzés, és hagytam magam meggyőzni arról, hogy az árult fenyőket kifejezetten erre a célra ültetik, tehát nem fenyőerdőket iratnak. Nem úgy van az, hogy kimegyek és kivágok egy darabka Mátrát, 'oszt hazaviszem, és kész. Tehát bízzunk a legjobbakban, és amíg van lehetőségünk ültessük el a karácsonyi fenyőket, ha már nincs hova, pedig ne marcangojlon minket a lelkiimeret a fenyők kis életéért!
No, ennyi kitérő után tehát mi most megőrzünk egy fát, esetleg valaki más helyett:-)
Így lesz nekünk idén gyökeres fenyőnk.

Szívesen kirándulok advent idején, faluba, városba egyaránt. Igazán különleges, és szép dolgokat láthat az ember! Mint ez a jégfenyő!

Advent és ünnepek idején is szép képekkel lepem meg magunkat, a vidék szeretőket!

Melengesd a lelked a Facebook oldalamon!

Anyák napjára!



Anyák napjára szeretettel minden édesanyának!

És jószívvel mindenkinek, hogy ötletet meríthess!

Az alábbi képek segíthetnek, hogyan lepheted meg!

Felül képkeret, amelybe tetszőleges szöveget illeszthetsz, személyre szóló üzenettel!

Alább vázák, virágok, fények és hangulatok...

Esti fények, szép virágokkal, egy megterített asztal minden anyukának jól esik!

Teríték kis virággal.

Örök orgona; bár már levirágzott, mással is helyettesítheted...

Ez külön szeretem, a toboz miatt:-)

Gerberák (és napraforgók) egyszerű edényzetben. Hasonló kerámia biztosan nálad is található...

Megint csak a teríték! Az anyukák szeretik, ha kiszolgálják őket néha napján...
Képek forrása:vignettedesing

Keress Te is meglepetést otthon!


Még több képet mutatok neked itt!

Ha tetszett a bejegyzés, légy rendszeres olvasóm!

Ha érdekel a vidéki élet, ha benned is rejtőzik egy vidéki lélek, akkor látogass meg újra, csatlakozz facebook közösségünkhöz!
Ezt megteheted itt!