Falusi kertek - a veteményezés

Kerteljünk tehát másodjára is:-)
Ha veteményezni szeretnénk, akkor időjárástól függően, már nem sokáig késlekedhetünk. Igazából már túl kellene lennünk néhány zöldég-féle elvetésén. De az időjárás sok mindent befolyásol, így ezt is.
Mindenesetre ha neki vágunk, a következő lépésekre figyeljünk:


1.Készítsük elő a talajt! Előző bejegyzésemben már írtam a gépi előkészítés egy módjáról, ami a szántás, és "boronálás", vagyis talajmarózás. De ezek híján is legalább rotációzni kell a földet. Egészen kicsi kertecskékben is lehet rotálni, ha ügyes a gép kezelője, de ott gyakran az ásás marad, ami jól kiforgatja a földet. Lásd: Kerteljünk! poszt.


2.Idén felénk be kell áztatni, legalábbis locsolni a vetemény területét, mert annyira száraz, hogy nem érdemes vetni. Ezt a bevizezett területet rotáljuk, a marózás ellenére is, mert nagyon rögös a talaj.

Rögös föld

Ezután a kijelölt területet gereblyézzük, elegyengetjük. Ezt nem érdemes megspórolni, mert a göröngyök nagyon megnehezítik az apró magvak elültetését, és később a kikelését is.


3. A fagy már nem veszélyezeteti veteményünket, így készítsük elő a vetni kívánt magokat.Vásárolhatunk zacskós magokat áruházakban. vagy a helyi mezőgazdasági boltban. Nagyobb falvakban, főleg ahol komoly mezőgazdasági munkálatok vannak, - például a fél falu fóliázik:-) -ott szoktak nyitni üzletet. Jól meg él!


4. Ha megvannak a magok, úgy mint, sárgarépa, petrezselyem, ki-ki vágya szerint válogathat egyéb kiszórható magvak között, vegyünk még borsót, legalább két félét, amelyek eltérő időpontban érnek majd be, illetve úgy nevezett dughagymát, mi vöröshagymát szoktunk, mert az elég ellenálló, illetve fokhagymát. (Nekem a lilahagyma nem szokott kikelni, ha magról szórom, sajnos, dughagymában pedig nem nagyon találtam.) A dughagyma pici magról vetett hagymácska, a fokhagymát pedig az előző évit szedjük gerezdjeire, és azt dugjuk a földbe aljával lefelé.

dughagyma

zöldségmag sűrűség

A palántás növényeket még nem ültetjük ilyen időben, csak ha szép az idő. Április elején már azzal is számolnunk kell, hogy palántázni fogunk paradicsomot, paprikát. Már lehet kapni, de még nem ajánlott kitenni, mert elég egy éjszakai fagy, vagy egy akkora szél mint a mai, Észak-Magyarországon, és vége. Kukoricát, saláta féléket, és egyéb palántás növényeket szintén áprilisban ültetünk majd. pl. dinnyét. Bár már lehet kapni palántákat kertészeti áruházakban. pl.salátát éppen ma láttam... Mi apró fólia sátorba vetni szoktunk retket is, de a reteknek is meleg kell.


5.Zöldségek vetése: a már leírtak - lásd: Kerteljünk! - előtt elővesszük a sorolót, mely az egyenes sorok kihúzását hivatott elősegíteni. A fogai száma szerint húz 4-6 sort, ki milyen súlyú eszközt bír el! A sorolót házilag készítjük el. A képeken jól látszik a kivitelezés egyszerűsége. Ami fontos! a sorolóval mindig úgy húzzuk a sort, hogy a legszélső egyben a következő húzás első sora is, így tudjuk egymás mellett tartani a sorokat.




soroló fából





A sor húzásának módszere: a szélső fog az előző húzás utolsó sorával kezdődik



6. A zöldségeket tehát vájatba vetjük, barázdába, amit kézzel húzzunk be. Meghúzni is lehet kézzel. Mindig púpozzuk meg a takarást. Előtte a vájatot locsoljuk be, főleg idén.

az elvetett zöldségmag behúzása, kissé púpozva

7.A borsót apró gödrökbe vetjük, 4-5 szemet szoktunk, akkor lesz szép bokros. Van, aki átlósan veti, vagyis az elsős sor utáni sor gödrei éppen az előző gödrök közé esnek. Van aki ezt is vájatba szórja. Mi gödörbe tesszük. Átlósan. Így a bokrok dőlése szabályosabb, és nem egymásra esnek. A bokrok nagyok lesznek, így érdemes egy kisebb lépésre tenni őket, de nem túl szellősen. Nagyot nem hibázhatunk, bárhogy is vetünk. A borsó elég hálás növény. Hasonlóan a bab is vethető. A sorolónak megfelelő távolságra lesznek a soraink, tehát vegyük figyelembe, ha sorolóval dolgozunk a fogak közni távolságot. Általában 40-50cm ez a távolság, így jól láthatók, bejárhatók a sorok később is. Kisebb kertekbe, rövidebb sorok esetén nem kell sorolni. Olyan hosszú lesz a sor, amekkorára akarjuk, vagy fér, de ezt szerintem csak kiskertekben érdemes vállalni. Ezt én még nem vetettem, ha sikerül arról is írok.


8.Szárazság esetén locsolni szükséges, mert nem fog kikelni a vetés!


9.Hetente kapálni is kell, mert a vetemény apró növénykéit megeszi a gyom, például a répát alig találjuk meg, ha nem csipegetjük ki közüle a füveket. Később ezeket "egyelni" is kell, vagyis ritkítani, mert a túl sűrű vetés torz, illetve a vártnál kisebb termést eredményez.




Ha tetszik a bejegyzés, látogass meg újra, és írd meg véleményedet. Ha érdekel a vidéki élet, vagy benned is rejtőzik egy vidéki lélek, csatlakozz facebook közösségünkhöz! Ezt megteheted itt!