Bútorok az öreg házból

Ezen az oldalom összegyűjtöm a hobbiból, magam és családom számára felújított, régi örökségekből ránk szálló falusi bútorainkat, amelyeket saját használatra csiszolunk, festünk, gyűjtünk.

Komód felújítása röviden
Én egy régi zöldre zománcozott komódott újítottam fel néhány éve. A komódot többször átkentem kromofággal, mert körülbelül 5-6 réteg zománc volt rajta. Azért ennyi mert megjárta A II. VILÁGHÁBORÚT, és akkoriban a nagyszüleim a zománcot tartották a legtartósabbnak. Megjegyzem nem is volt a fa elbarnulva, szinte fehér volt, így én kedvemre színezhettem azt:-)
A tisztítás után csiszoltuk legalább három napon át, kézzel, géppel, ahogy bírtuk erővel.
Aztán a lazúrozás mellett döntöttünk, és három réteg után ilyen lett:




csiszolás után



festés után


Az eredetiről sajnos annó nem készült kép...

Lehet, hogy nem profi, de nekünk tetszik.

A polcokat teljesen  kikellett cserélnünk, egyszerű falapot tettünk bele, illetve a két fiókot is újra kellett "deszkázni". Ezt csak laminált parketta maradékból tudtuk kivitelezni. Így néz ki:

fiók alja alulról

fiók előlről

fiók felülről

A fiókgombok viszont az eredetik, nem kellett csak megtisztítani.

Közben kitalálhatjuk, hová tesszük majd szerzeményünket. Meglévő enteriőrökben keressük meg az a helyet, ahol leginkább érvényesülni tud. Ahol lecserélhető a korábbi elem. Például egy régi komódot beilleszthetünk cipősszekrénynek. Tehát meglévő műbútorunkat cseréjük le így. Vigyük, ha még férJa garázsba azt, ott is jó szolgálatot tehet, vagy a padláson is tehetünk rá /bele ritkán használt dolgokat.

Máskor egyszerűen fessük át az adott falat, nem is biztos, hogy az egész helységet szükséges. Azt az oldalt is elég lehet, ahová frissen elkészült örökségünket szeretnénk tenni. Érdemes először fehérre festeni, meszelni, hogy az új szín teltebb, tisztább legyen. Aztán a jöhet a kívánt szín kiválasztása, és felvitele.

Én szeretem a meszelést, főleg vályogfalak esetében. Bár igazán régimódi meszelésre már ritkán van lehetőségem, de annak illata összetéveszthetetlen. Tiszta pillanat.

Ha viszont nincs semmink amiből gazdálkodhatnánk, akkor gondolkodjunk el ,miért is?

Az elképzelésünk talán tájidegen, a közelben fellelhetetlen anyagokat igényel, nincs rá szakember, aki megtudná csinálni, és mi magunk is teljesen tanácstalanok vagyunk. Talán nem véletlen.

Ha mégis ragaszkodunk elképzelésünkhöz, vessük hát bele magunkat, jó nagy lendülettel, és ne hagyjuk eltéríteni magunkat!:-)



Második munkám

Az a bizonyos falusi kredenc, vagyis felújítás képekben

Volt egyszer egy régen, egy kredences bejegyzésem, amiben a kredencről elmélkedtem bőszen, és arról, hogy majd egyszer remélem feltudok újítani egyet-kettőt...Egészen pontosan itt olvashatod el, miről beszélek most:itt olvashatod el.
És akkor egyszer csak minden körülmény a kezem alá játszott: a kései jó idő, az egyéb jóval lényegesebb munkák elvégzése, befejezése, gyermeki toleranciaszint jótékony emelkedése:-) és a "Most vagy soha!" érzés, ami végül pár nap alatt meghozta gyümölcsét.
A teljes munka, reggeltől estig szerintem két, három nap lett volna, de mivel napota pár órát tudtam rászánni, így egy hetembe tellett...Jó volt vele dolgozni, el is határoztam, hogy évente egy valamit felújítgatok.
Néhány képet készítettem magamnak, amit itt is megosztok hátha valaki szintén próbálkozik, távolról sem profi de azért vállalható módon felújítani és nem kidobni ilyen szekrénykéket, vízpadokat, ülőkét, vagy bármit.

Ez a lecsiszolás utáni közvetlen állapot. Csiszolása inkább hőlégfúvózás volt, mert lecsiszolhatatlan festék volt rajta, a háború előtti időkből. Látható, hogy nem sikerült teljesen erezetig menni, amit úgy hidaltam át, hogy meghagytam itt-ott a zöldet, egyféle koptatott hatást kiváltva így. A lazúr előtt lenolajkencéztem, kívül belül, de a spaklival történő festék lekaparás után 60-as, 80-as csiszolóval, kisgéppel csiszoltam hosszasan. Azért a csiszolás sokat segített. Szép fehér fát kaptam, itt -ott zöldes festéknyomokkal:-)

 

 

Sajnos a fényviszonyok túl erősek voltak, így borzasztómustárosnak tűnik, de nem az! Ellenben nem igazán az én színem, nekem túl vörös, de ez a festék volt rászánva. Gyerekbarát vízbázisú, teak, ami sokkal barnábbnak tűnt a dobozon. Azt tervezem, hogy még egy esztétikai csiszolás után egy diósabb árnyalatot fog kapni. Nekem ez a natúr állapot tetszett a legjobban, igazán erős hatást váltott ki...Nem hagyhattam sajnos így, mert kinti bútor lesz, és azért védeni kell, pedig egyáltalán nem szuvas, ami meg is lepett!

 

Itt azért látszik, hogy nem mustársárga.Lecsértük a gombokat is, kerámiára, néhány zsanért is kioperáltunk, amit muszáj volt. Egyébiránt kitűnően működnek  régiek.

Itt látható zöldes árnyalat...

 

Hiányzik még az üveg a vitrines részből, de alább jelenlegi, egyenlőre véges állapota látható.
Ez a szekrény mostantól fedett teraszunk új dísze:-) Szeretjük!!

You might also like: