2013. január 25., péntek

Madeleine és más finomságok

Ebben az évben először madeleine sütit készítettem. Régóta szemeztem vele, de eddig nem volt sütőm. Aztán lett sütőm, és nem lett időm. Most van sütőm, és volt időm is. A receptet egy Stahl Judit- féle 'Gyors édességek' című könyből vettem. Nem kerestem rá a neten, mert feltételezem ezer recept lenne, és nem tudnék választani. Így lehorgonyoztam ennél az egy meglévőnél. Nem csalódtam! A recept egyszerű, elkészíteni könnyű, és valóban finom. Megígértem valakinek, egy kedves olvasónak, hogy leírom, hát itt van!

Legyen nektek is örömötök benne! Aztán pedig egy saját készítésű maradék katyvasz sütit mutatok, amit mi nagyon szeretünk. :-)

No, de itt a profi:
madeleine, francia teasütemény
10dkg vaj
10dkgfinomliszt
1 csipet só
2 tojás
10dkg cukor
1 citrom reszelt héja

A tésztához a vajat folyósra olvasztjuk, és kihűtjük. A lisztet összekeverjük a sóval, majd a tojásokat -géppel- 4-5perc alatt habosra keverjük a cukorral. A citrom héját a cukros tojáshabba reszeljük, beleforgatjuk a lisztet, és végül óvatosan hozzá keverjük a vajat. A kész tésztát 10 percre hűtőbe tesszük, hogy enyhén besűrűsödjön, majd a madeleine sütőtepsinkben szétosztjuk. 10-15 perc alatt kisütjük őket. (Stahl Judit után, rövidítve)
Hozzáfűzéseim: nekem egy picit tovább állt hűtőben, kb 10 perccel, semmi baja nem lett...Az én tepsim nem szilikon, mint hogy SJ írja, így nekem nem lett 18 süti, lehet, hogy én több tésztát tettem a mélyedésekbe. Így is átsült. És én kivajaztam egy picit, de szerintem nem kell, mert vajas a tészta, csak biztos ami biztos alapon csináltam. És ami nagyon nagyon fontos! A citromot ne spórold le! Reszeld amíg bírod:-) Ez adja a bukéját, és olyan illat van tőle, hogy elszédül aki bejön a lakásba örömében. A citrom friss, a sütitészta édeskés illatáról csak szuperlatívuszokban lehet nyilatkozni:-)



Alább pedig a maradék elven működő sütink leírása:

A maradék ebben a sütiben a karácsonyi mézeskalácsom, ami  idén inkább puszedlihez volt hasonlatos. Finom volt, de hát mézesből nem lehet keveset csinálni, és a sok egyéb mellett nehezen kopott el...Aztán úgy döntöttem, hogy bedolgozom!
Szétaprítottam-kézzel, klopfolóval, mozsárra, aztán, egyszerűen csak összegyúrtam tejszínben olvasztott csokis masszával. Annyi tejszínt melegíts fel, amennyit a sütimaradékodhoz jónak látsz; én egy 250ml dobozt bontottam. Kevertem bele még darált diót, és egy kis darált háztartási kekszet, mert nagyon darabos volt. A mézesem nem volt fél kiló, kb 35-40 dkg lehetett. Mivel kemény volt, így fogtam a masszát, ami először nem állt össze, és betettem a hűtőbe. Kb. két óra múlva megnéztem, és gyönyörűen formázható anyaggá állt össze. Így készítettem gömböket, és végül, mert elég sok volt, kinyújtottam a kezemmel, mint annó a gyurmát. Ez utóbbit fólián, mert ragadt. Éppen emiatt egy kevés keserű kakaóport hintettem rájuk, csak úgy rusztikusan, nem érte mindenhol, de a ragadósság  elmúlt...(Én nagyon soknak ítéltem meg, hogy beleforgassam őket.) Végül minyon papírokba tettem a gömböket. Reggelre alig volt...amolyan rájárós fajta süti ez:-)




Jó étvágyat hozzájuk!

2 megjegyzés:

Mági írta...

Nekem sincs formám, ezért ilyen sütim sincs :)
Nagyon finom lehet mindkettő.

Gitta írta...

Köszönöm:-)